Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 17. (1992)
Szakáll, S.–Kovács, Á.: Adatok a Cserhát és a Karancs-hegycsoport ásványainak ismeretéhez
II. Triász mészkő Uregkitöltő ásványai Fluorit, kalcit, barit Keszegről. A község mellett a Sinkar-p. völgyében működó, triász mészkövet termelő kőfejtőből, a kőzet üregeiből, repedéseiből érdekes paragenezis vált ismertté. Nem messze innen, JUGOVICS (1912) a szomszédos Csővárról ismertetett hasonló fajokból álló társulást. Л csővári mészkőből kalcit, barit és fluorit lett leírva. Magunk a kőfejtő ásványainak vizsgálata során a következő fajokat határoztuk meg: leggyakoribb a kalcit, mely legtöbbször egyedüli repedésilletve üregkitöltő. A fennőtt kristályai szinte minden esetben szkalenoéderes habltusüak. Általában a (2l7l) forma határolja a kristályokat, néha azonban más formák kombinációjából változatos termetű kristályok figyelhetők meg. (A keszegi kalcit alapos kristálymorfológiai feldolgozást igényelne). Néhány esetben találkoztunk a szkalenoéderes kristályokon orientáltan továbbnőtt sapkás kalcitként is ismert - kristályokkal. Az alap egy nagy 3-5 cm-es szkalenoéder, míg az orientáltan ránőtt kristály is valószínűleg szkalenoéder, de nagyon korrodá'it felületű és mérete néhány mm. Negyon jellegzetesek a kőfejtőből a görbült felületű, szkalenoéderes termetű, hordó alakú kristályok is (13. ábra). A kristályok általában fehérek, de bőven megfigyelhetők víztiszták és sárgásak is. legszebbek в telt sárga, átlátszó-áttetsző kristályai, melyek igen hasonlóak a Budai-hegység régebben előkerült legendás borsárga kalcitjaihoz (H. ábra). A nagyságuk nagyon változó, a legnagyobb kristályok elérik a 10 cm-es hosszúságot is. Nem ritka a kalcit ikerkristályokként sem, részben bázis, részben a (01Í2) szerint. Míg a bázis szerinti ikrek nagysága több cm-t is elérhet, addig a (01Î2) szerinti ikrek között a legnagyobbak épp elérték az 1 cm-t. Végül megemlíthető, hogy ritkán görbült felületekkel határolt tü" alakú kr lstályhalmazait is felismertük. A tűs kristályok hossza nem éri el a fél cm-t. A kalcit társaságában elég ritkán figyelhető meg a barit. Kétféle habitusban, egyrészt fehér, vékonytáblás kristályokból álló legyezős halmazokként, másrészt 3-4 mm-es, vastegabb táblás, sárgás színű kristályokként fordul elő. Ez utóbbi típus kristályain csupán a (001), (110) forma lapjait találtuk. A legyezős kristályhalmazok nagysága meghaladhatja az 1 cm-t. A vastagabb táblás kristályok gyakran alkotnak gömbös halmazokat. A kőfejtő ásványtani érdekessége a fluorit. Minden esetben halványlila színű, hexaéderes termetű kristályokként fordul elő (15. ábra). Más formát, mint a hexaédert a kristályokon nem észleltünk. Megfigyeltük, hogy a hexaéderek egyes lapjai nem sík felületek, hanem apró kockalapok - egy-egy mlkroméretű hexaéderes kristály - tömegéből állnak össze. A legnagyobb méretű fluorit kristály álhosszúsága meghaladja az 5 mm-t. A meghatározást röntgendlffraktométeres vizsgálat is alátámasztja. A pirit - a mészkő paragenezisében - nagyon ritka, néhány alkalommal találtuk meg kalcit kristályok mm alatti méretű zárványaként. A mészkövet fedő agyagból már gyakoribb, ahol több cm-ез konkréciókként ismerjük markazittal együtt. A konkréciók nagyobbrészt már goethitté bomlottak el. Igen ritka ásvány a gipsz is. Néhány alkalommal kisebb üregekben a kalcit kristályokon fennöve víztiszta, mm-es méretű táblás kristályait találtuk. A kristályok élei legömbölyödöttek, de a következő formák megállapíthatók voltak: (010), (110), (111). Jellegzetesek az apró kristályok összenövésével előálló fürtszerű alakzatok.'* A markazit csak a fedő agyagban fordul elő pirittel együtt cm-es konkréciók alakjában. Legtöbbször már elbomlott goethitté. Egyes konkréciók felszínén a jellegzetes oktaéder jellegű kristályait lehet megfigyelni. Újabban a bánya egyes részein a mészkő repedéseiben több cm vastagságban találtak gipszkérgeket, laza krlstályhalmazokat. 40
