Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 17. (1992)
Szakáll, S.–Kovács, Á.: Adatok a Cserhát és a Karancs-hegycsoport ásványainak ismeretéhez
említést: angleslt, 3 PbO. H 2 0, magnetlt. RAINCSÂK ugyanebben a jelentésben az indikációt feltáró kutatóárok mintáinak makroszkópos átvizsgálása során gyakran említett a telérkitöltések ásványai között hematitot és cerusszitot. Az érces mintákon elvégzett színképelemzés az alábbi elemeket mutatta ki különösen anomális mennyiségben: Ag, Аз, Си, Pb, Sb, Zn. Véleményük szerint figyelembe véve a telérek szöveti képét, az ásványos összetételt és a meghatározott elemegyüttest - az ércesedés "egy nem szokványos polimetallikus-hidrotermás teléres eredetre utal". SZAKÁLL (1986) mikroszkópos és ércmikroszkópos megfigyeléseinek néhány adatát közli a telérek ásványairól. A telérkitöltések ujabban történt mikroszkópos, elektronmikroszondás és röntgendiffraktométeres vizsgálata alapján a követkéz« ásványokat találtuk: leggyakoribb ércásvány a galenlt, mely cm-t elérő kubo-oktaéderes habitusú kristályokban megjelenik az üregek falán is. Nemritkán a kristályok felülete viszaoldott és érdes felületű, legömbölyödött élekkel. Az egyes kristályokat olykor szfalerit övezi. Fél cm-es idiomorf kristályai karbonátokba bennove is előfordulnak. A mlkroszondás vizsgálat alapján a galenitben Ag, Sb és CU tartalmi! fázisok fordulnak eló. A galenlt sok esetben a hasadási síkok, illetve a szemcsék és kristályok felülete mentén elbomlott és - az általunk megfigyelt esetekben - mindig anglesitté alakult. A második leggyakoribb ércásvány a szfalerit. Megfigyelések szerint sötétbarna, 2-3 mm-es kristályai rombtlzenkettősök, vagy tetraéderes termetűek. A megfigyelt formák: (100), (111), (211). A mlkroszonda elemzés alapján - mint az a színe alapján várható - mindig vastartalmú", a Zn/Fe arány 5/1 és 10/1 között változik. A mlkroszonda vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a galenithez hasonlóan a szfalerit is a hasadási síkok és a kristályok felületén sokszor elbomlik valamelyik Zn-szulfáttá, melynek pontosabb meghatározása ezideig nem sikerült. A pirit a telérkitöltések szintén gyakori ásványa, mely legtöbbször erekben, hintésekben és ritkán Idiomorf, mm alatti kristályokban jelenik meg. Kristályai hexaéderes, illetve pentagondodekaéderes alkatúak. A mlkroszondás elemzések Ag tartalmú fázisokat is kimutattak a galenitból (3. ábra). A mm-t elérő szételegyedésekben kétféle ásványfázist határoztunk meg. Egyik - ez alkotja zömében a szételegyedéseket - a freibergit, mely az elemzés alapján Ag, Cu és Fe tartalmú. Benne ezek mellett csak Sb-t mutattunk kl, As nyomokban sem jelentkezett. Kvantitatív elemzésről az 1. táblázat ad tájékoztatást. Másik Ag tartalmú fázis, mely a frelbergitben alkot 10-20 >wm-es szételegyedéseket, ereket a stefanlt (4. ábra), melynek elemzését a 2. táblázat mutatja be. Az elemzés szerint a somoskőújfalui stefenit vegyi összetétele megközelíti az elméletit. Más lelőhelyű stefanltok vegyi összetételeivel való összehasonlítása szintén nagy egyezést mutat (3. táblázat). Mindkét ásványnak csak néhány előfordulását Ismerjük hazánkból, sőt a stefanitot csak egy helyről - Nagybörzsönyből - említik (PANTÓ-MIKÖ, 1964), ércmlkroszkópi megfigyelés alapján. A nagybörzsönyi stefanitot piritszemcse szélén észlelték egyetlen alkalommal. Ez a két ásvány tartalmazhatja esetlegesen mások mellett - a színképelemzéssel jelzett Sb anomáliát. Szintén a galenitben észleltük 10-15 xtm-es zárványokként a kelkopiritet. Ezt az ásványt máshol nem tudtuk megfigyelni. Karbonátos környezetben, szfalerit és pirit társaságában, idiomorf - 10-20 лт-es - kristályokként találtuk meg az arzenopirltet (5. ábra). A kristályokból a mlkroszonda elemzés Fe, As és S jelenlétét jelezte. Kvantitatív elemzésének eredményét a 4. táblázat mutatja be. Ez az As hordozó ásvány kis mennyisége miatt nem biztos, hogy csak egyedül képviseli azt a As anomáliát, amit a színképelemzés kimutatott. A szulfidok bomlásából többféle új fázis képződött. Leggyakoribb a többnyire bizonyára Fe-szulfidokból keletkezett goethlt (és talán a hematit, amit magunk nem találtunk meg). A goethlt földes bevonatokként, illetve kérgekként és pirit utáni pszudomorfózákként jelenik meg. A galenlt bomlásából legnagyobb mennyiségben angleslt képződött. A mlkroszondás felvételek tanúsága szerint (6. ábra) a bomlás mind a hasadási síkok mentén, mind a kristályok, illetve szemcsék felszínén megindult. Jelenlétét mind a 32
