Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 17. (1992)
Dávid, L.: A Mátra északi lejtőinek csuszamlásos felszínfejlődése
Kisebb csúszásos elemek vannak a Vércverés alatt is. Nagyméretű hegycsuszamlás zárta el viszont a Bagolykő-tó mélyedését. Ezeknek a csuszamlásoknak a pályái mind a vulkáni összleten belül helyezkednek el, a csuszamlások kioldódásának oka a tufarétegek plasztikussá válása volt. B) Kékes-csoport Ezen az általam legrészletesebben tanulmányozott területen a legnagyobb a csuszamlásos formák ' gyakorisága. A Parádl-nyereg térségében a Vörösmarthy-turistaháztól 200 méterre északkeletre nagyon szép, piroxénandezlttufán bekövetkezett többlépcsős csuszamlás formái tanulmányozhatók. A Hldast-erdészház melletti páholyszerö mélyedések hepeként értelmezhetők, a legfelső hepét egy fiatal vízmosás csapolja le. Alatta egy lépcső található, amely egykor szintén mélyedés volt, de az elgátoló tömeget az erózió mára lealacsonyította. Л lépcső alatt újabb mélyedés van, amelyben forrás fakad. Az ebből kiinduló erecske - ami a Köszörű-patak egyik forrásága - azonban lecsapolja a hepét. Kelet felé haladva a Sombokor meredek, kifagyásos aprózódással formálódott északi lejtőjének aljában szintén jellegzetes, szinte fözérszerűen sorakozó csuszamlásos formák tanulmányozhatók. A 650-700 méter magasságban elhelyezkedő terjedelmes mélyedések mindegyike hegycsuszamlással keletkezett. Legnagyobb közülük a KSris-mocsár. NOSZKY Jenő (1927) és LÄNG Sándor (1955) ezt a helyet még Zöld-tó néven említi. Az elnevezésben történt változás a tó néhány évtized alatt végbement feltöltődési, elmocsaresodásl fejlődés-tendenciáit is jelzi. Ezek a csuszamlások a több helyen is felszínre bukkanó elagyagosodott piroxénandezittufa rétegekben oldódtak ki. A mátrai csuszamlások legszebb példái azonban a Kékes-tető északi lejtőjén mentek végbe. Itt hat egymást követő ritmus formaelemei tanulmányozhatók. A legfelső szintben, 772 méter magasan helyezkedik el a Gabi-halála sziklacsoport, amely csuszamlással és omlással egyaránt létrejöhetett. Lefelé haladva két újabb, egymás alatt elhelyezkedő csuszamlásos szint formái vizsgálhatók, két-két határozott hepével. 667 méter magasságban egy nagy kiterjedésű lépcső van. Ezen helyezkedik el a Plsztrángos-tó ingoványos-vizenyős medencéje. Magát a 6 méter széles, 15 méter hosszú tavat mesterségesen mélyítették ki és duzzasztották fel a közeli Nagy-forrás vizével. A tómedence tehát ilyen értelemben mesterséges eredetű, de a kissé homorú lépcső, amely lehetővé tette a víz felduzzasztását, csuszamlással keletkezett. Énnek a csuszamlásnak я kioldódását a dácitoe riolittufának Igen magas szintben (650 m) való kibukkanása segítette elő. A Pisztrángos-tő alatt (650 m) egy sorban három zárt mélyedés helyezkedik el, majd egy szinttel alacsonyabban (630 m) még további kettő. Ez lényegében a Kerek-hegy (Kerek-domb) területe. A Kerek-hegy csuszamlásos leszakadásnak lehetőségét korábban már LEÉL-Ö5SY Sándor (1952) felvetette. Ez az anyag valóban a Kékes-tető északi meredek lejtőjéből származik. A lecsúszás közben azonban a vulkáni tömeg darabokra szakadt. A legfelső egykori elgátolt mélyedés tulajdonképpen a Pisztrángos-tő lépcsője. Ez alatt van a korábban említett két csuszamlásos szint. Ezeket a lineáris erózió napjainkban érte el, és elkezdte átréselni az elgátoló tömegeiket. VI. A geomorfológiai övezetesség kérdése A felismert és leírt csuszamlásos formák különböző paramétereinek (tengerszint feletti magasság, a lecsúszott tömegek mérete és helyzete) elemzése a vízválasztó gerinctől északra eső meredek lejtő felszínfejlődésében egyfajta zonalitás meglétére utal. Felvételeink szerint ezen a lejtőn, ahol a rétegvulkáni szerkezetet zömmel rétegfejek tárják fel, a vulkáni anyag üledékes feküjén, esetleg tufarétegeken olyan méretű csuszamlások történtek, amelyek a meredek falak aljában a lecsúszott tömegek több száz méter széles önálló zónáját hozták létre. A csuszamlásos felszínformálás lényegében tehát két egymás alatt elhelyezkedő, horizontálisan azonban dlszkontinuus sávhoz köthető. Az alattuk következő övezet már döntően a lineáris erózió formajegyeit viseli. 22
