Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 17. (1992)

Kovács, T.–Hegyessy, G.: Új és ritka fajok Magyarország cincérfaunájában (Coleoptera, Cerambicidae)

7. Leiopus punctulatus (PAYKULL 1800) Északeurópai elterjedésű faj. Hazánk területéről kevés helyről ismert: Hajmáskér, Szeremle, KASZAB (1971); Zemplén, Köves-patak völgye, Szerényi (1983); Szeged, MEOVEGY (1987). A Természettudományi Múzeum gyűjteményében egy példányt találtunk az irodalomban már említetteken kívül: Budapest, Csúcs-hegy 1979.04.24., Rácz Gábor, valamint még egyet a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen "Bükk 1933 Gyôrffy" felirattal. Az állat Populus tremula és P. nigra vékony ágainak kérgében fejlődik, az imago tápnövénye elhalt ágain tartózkodik. Rajzása május-júniusban kezdődik. Fejlődési ideje 1-2 év REINECK (1919). A szerzők által ismert két új élőhelye - Kisterenye, Keszi oldal; Rudabányácska, Tarda-völgy - hűvös, nedves mikroklímájú rezgőnyáras. A lárva a rezgőnyár 1,5 - 3 cm átmérőjű elhalt nedves kérgű ágaiban fejlődik, de a törzs hasonló állapotú részeiben is megtalálható. Járatai a farészt nem karcolják, így nyomát igen nehéz megtalálni. Vékony kéreg esetén a bábbölcső elkészítésekor egy sekély gödröcskét rág a farész felületén (2. fotó), egyébként a kéregben bábozódik. A bölcsőt durvább, szálas rágcsálékkal veszi körül. A bábállapot 8-10 nap. Szabadban még nem gyűjtöttük. Az általunk ismert lelőhelyein a következő cincérfajok társaságában található: Obrium cantharinum LINNÉ, Rusticoclytus rusticus LINNÉ, Saperda perforata PALLAS - mindhárom faj szintén P. tremulában fejlődik. Adatai : Kisterenye, Keszi-oldal 0U11 1989 .02 .18 .-»03 .08 . , P. tremula 1,5 cm átmérőjű ágából nevelve, id. Kovács Tibor, Kovács T.; 1989.03.15.-*• 03.25.,26., P. tremula 1,8 cm átmérőjű ágából nevelve, id. Kovács Tibor, Kovács T. Rudabányácska, Tarda-völgy EU46 1989.03.25.+ 04.07. , P. tremula 30 cm átmérőjű törzséből nevelve, Hegyessy G.; 1989.

IV.08. • 04.21., P. tremula 3 cm átmérőjű ágából nevelve, Hegyessy G., Köszönettel tartozunk 0r. DÉVAI Györgynek az adatok egy részének kódolásáért és az UTM térképekért, Dr. MERKL Ottónak, hogy a TTM Cerambycidae gyűjteményét rendelkezésünkre bocsájtotta, valamint az adataikat önzetlenül átadó gyűjtőknek. IRODALOM ÀDÂM, L. (1988): Békés megye bogárfaunája V. Cerambycidae-Bruchidae (Coleoptera). Fol. Ent. Hung. 49: 217-225. BILY, S., MEHL, 0. (1989): Longh'orn Beetles (Coleoptera, Cerambycidae) of Fennoscandia and Denmark. Fauna Entomologica Scandinavika, Vol. 22, Brill. E. J., Scandinavian Science Press Ltd.,' Leiden, New York, Kobenhavn, Köln, 1-203. BURAK0WSKI, В., MR0CZK0WSKI, M., STEFANSKA, J. (1990): Chrzaszcze-Coeloptera, Cerambycidae i Bruchidae. Katalog Fauny Polski, XXIII. 15. Warszawa, 1-312. CSÍKI, E. (1903-1905): Magyarország Cerambycidái. Rovartani Lapok, X.-XII. DEMELT, С (1966): Die tierweit Deuschlands und angrenzenden Meeresteile, 52. Teil, II. Bockkäfer oder Cerambycidae, VEB Gustav Fischer Verlang, Jena, 1-115. GASKÓ, B. (1982): Cerambycid beetles developing on the willow, Salix alba in Körtvélyes, Tiscia (Szeged), Vol. XVII. 143-152. GYÖRFI, J. (1944): Sopron környékének cincérféléi. A "Soproni szemle" kiadványai, VIII. 2. 74-96. HEYROVSKY, L. (1955): Fauna CSR, 5, Tesarikoviti - Cerambycidae. Ceskoslovenské Akademie Ved, Praha, 1-347. HEYROVSKY, L. (1967): Ergebnisse der Albanien-Expedition 1961 des Deutschen Entomologischen Institutes. Coleoptera: Cerambycidae, Beitr. Ent. 17: 573-621. 187