Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 17. (1992)
Kovács, T.–Hegyessy, G.: Új és ritka fajok Magyarország cincérfaunájában (Coleoptera, Cerambicidae)
Fol. Hist.-riat Mus. Matr., 17: 181-188, 1992 Uj és ritka fajok Magyarország cincérfaunájában (Coleoptera, Cerambycidae) KOVÁCS Tibor - HEGYESSY Gábor ABSTRACT: (New and rare species in the long-horned beetles fauna of Hungary.) - Study gives report on appearance of there new species: Cortodera flavimana WALTL, Pronocera angusta KRIECHBAUMER , Monochamus urussovi FISCHER (the latter isimported) - and it writes ebout the sites of other four rare species: Leptura arcuata PANZER, Semanotus undatus LINNÉ, Monochamus saltuarius GEBLER, Leiopus punctulatus PAYKULL. The sites - distingnished from that of in the special literature - are shown on the UTM (Universal Transverse Mercator) system grid maps. Besides faunistic data this study gives information connecting to the previously mentioned species' way of life, too. KASZAB 1971-es faunakötete éta 5 új fajjal gazdagodott hazánk cincérfaunája: Leptura arcuata PANZER, RACZ (1972)$ Rusticoclytus pantherinus SAVENIUS, SZONTAGH (1982); Phymatoderus puncticollis MULSANT, GASKÚ (1979); Anastrangalia reyi HEYOEN, Neoclytus acuminatus FABRICIUS, MEDVEGY (1987). A cikk 3 új faj megjelenéséről számol be: Cortodera flavimana WALTL, Pronocera angusta KRIECHBAUMER, Monochamus urussovi FISCHER - ez utóbbi behurcolt - valamint további 4 ritka faj: Leptura arcuata PANZER, Semanotus undatus LINNÉ, Monochamus saltuarius GEBLER, Leiopus punctulatus PAYKULL új gyűjtőhelyeit ismerteti. Az új adatokat és az irodalomból ismerteket megkülönböztetve UTM hálótérképen szemlélteti. Az életmóddal kapcsolatos információkat is közöl valamint leírja az adott fajjal együtt fejlődő vagy azonos élőhelyen előforduló cincérfajókat. 1. Cortodera flavimana (WALTL 1838) Pontomediterrán állat, KASZAB (1971) faunakötete zárójeles fajként említi. A környező országokból Szlovákiából van egy adata: Zlaté Moravce, Romániából néhány a Kárpátokon kívüli területekről, valamint a volt Jugoszláviából Szerbiából és Makedóniából. HEYROVSKY (1955) és PÁNIN, SAVULESCU (1961) Magyarországot is írja előfordulási helyként CSÍKI (1903) cikkére hivatkozva, Csiki adata azonban téves határozáson alapul. Tápnövénye, életmódja nem ismert, az imágó virágokon található május - júliusban. Elsőnek hitt hazai példányát 1989-ben gyűjtötték Gyulán a Mályvádi-erdő mellett Taraxacum spp. virágán. A szerzők még abban az évben - majd azt követően is többször jártak a területen és annak környékén a faj hazai elterjedését vizsgálva és 5 UTM négyzetből tudták az állatot kimutatni. Az életmód felderítése érdekében tett szaporítási, nevelési kísérletek nem jártak sikerrel. A gyűjtések során csak a törzsalak került elő. Élőhelyeinek egy részén a Cortodera villosa HEYOEN fajjal él együtt, de míg az mindenféle virágon megtalálható a C.flavimana csak az egységes sárga foltot adó Taraxacum spp. és Ranunculus spp. virágát látogatja. Virágporral táplálkozik (1. fotó), a párzás is • virágon történik. Az első hazai példányokra a Természettudományi Múzeum gyűjteményének indet. anyagában akadtunk 1992-ben. Adatok: Kétegyháza, Kerek-szék 90 m. ESI 5 1982.05.07., Agrostidi-alopecuretum pratensis, egyelés, 2, Ádám László - Gyula, Mályvád, Sitka ES27 1989.05.09. 11-12 óra, Szilágyi Gábor, Jákó Iván; 1989.05.16. 10.30-12.30 óra, Benkó> Zsuzsa, Kovács T. - Gyula, Városerdő ES27 1991.05.17., Hegyessy G., Kovács T. - Gyula, Kétegyháza-Elek útelágazás ES16 1991.05.17., Hegyessy G., Kovács T. Gyula, Kétegyháza-Elek útelágazás ES16 1991.05.17., Hegyessy 0., Kovács T. Kétegyháza, Szabadságtanyák, műút mellett ES15 1991.05.17., Hegyessy G., Kovács T. - Medgyesegyháza, Kakucspuszta, műút mellett ES05 1991.05.17., 181
