Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 17. (1992)
Bánkuti, K.: Érsekvadkert környéke Odonata faunája
Fol. Hist.-nat. Mus. Matr., 17: 155-162, 1992 Érsekvadkert környéke Odonata faunája BÁNKUTI Károly ABSTRACT: (The Odonata fauna of the vicinity of Érsekvadkert). Author had made an investigation of the dragonfly fauna in three biotops neer Érsekvadkert from 1908 to 1990. There have been found altogether 2316 specimens (1500 imagoes and 736 larvae), which belong to 32 species. The occurence of Coenagrion scitulum, Coenagrion ornatum, Gomphus vulgatissimus , Лпэх parthonope, Epitheca blmaculata, Snmatochlora metallica and Libellula fulva on the investigated area is the most considarable faunistical result. BEVEZETÉS Érsekvadkert környéke az odonatológiai irodalom tanúsága szerint a szitakötök szempontjából teljesen kutatatlan terület. Jómagam először 1906-ban gyűjtöttem Dimitrov-puszta mellett, a Lőkos-petaknál néhány szitakötőt, majd 1907-ben egy alkalommal jártam a Vadkerti-tónál, s ezen előzetes vizsgálatok arra ösztönöztek, hogy a következő esztendőben Érsekvadkert környéki biotópok kutatását kezdjem meg. Elképzeléseim megvalósítását nagyban segítette, hogy ugyanekkor a KLTE ökológiei Tanszéke megbízott a CU 61-RS UTM hálónégyzet szitakötő faunájának alapján a terület minősítésére vonatkozó szakvélemény elkészítésével. ANYAG ÉS MÓDSZER 1900-ban Érsekvadkert közvetlen környékén a Vadkerti-tó, a Lókos-patak és я Vadkerti-patak'Odoneta faunájának vizsgálatát kezdtem meg. Mindhárom élőhely я Cserhátban, ennek északnyugati részén található (ezeket részletesen я faunlsztikal adatközlő részben Ismertetem). 19ПВ. 05. 09. és 1990. 06. 01. között összesen 22 alkalommal végeztem gyűjtéseket és megfigyeléseket a területen, gyakorlatilag a teljes rajzást átfogó időpontokban. Az ímágók mellett lárvákat és exuvlumokat is gyűjtöttem, s jónéhány alkalommal figyeltem meg különböző fajok kibújását. A dolgozatban szereplő imágó anyag győjtésében alkalmanként Ferencslk Norbert, Pálfy Miklós és Tóth Temas diákok vettek részt, míg a lárvákra vonatkozó adatokat teljes egészében magam gyűjtöttem. Az anyag feldolgozását általában a gyűjtés napján elvégeztem. Az imágók bizonyító példányalt jelenleg 70 %-os etilalkoholban tárolom, a lárvákat, exuvlumokat és kibújó példányokat (melyek mindegyikét megőriztem) ugyancsak 70 *~os etilalkoholban, illetve szárazon. A határozáshoz imágók esetében SCHMIDT (1929) és BENEDEK (1965), lárvák és lárvabőrök esetében pedig ASKEW (1980), FRANKE (1979), HEYMER-PLATTNER (1969) és P0P0VA (1953) munkáit, valamint a Közép-Európa területéről származó, megbízhatóan határozott exuvlumgyûjteménV példányait használtam. A faunalista összeállításában az AGUILAR-DOMMANGET-PRÉCHAC (1986) által használt rendszert és nevezéktant követem. AZ ÉLŐHELY LEÍRÁSA ÉS A GYŰJTÖTT ANYAG FUANISZTIKAI ADATAI Alábbiakban egyenként jellemzem a vizsgált blotópokat, valamint ismertetem azok faunáját. Az adatközlő részben előezör az imágókra, majd a lárvákra vonatkozó adatokat ismertetem. Itt a gyűjtőhelyeket - értelemszerűen - nem írom ki, csak a gyűjtés időpontját, valamin't a példányszámokat (a zárójelben elől a hímek, majd ettől "+" jellel elválasztva a nőstények száma) és a gyűjtőt. Az egyszerűség kedvéért a gyűjtők neveit ez alábbi módon rövidítettem: BANKUTI Károly = BK, FERENCSIK Norbert = FN, PALFY Miklós = PM, TÖTH Tamás = TT. 155
