Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 17. (1992)
Rimóczi, I.: A Tarnavölgyi erdők nagygombái
Fol. Hist.-nat Mus. Matr., 17: 131-138, 1992 A Tarnavölgyi erdők nagy gombái RIMÓCZI Imre ABSTRACT: (Mushrooms of woodland in the Tarna-valley) . We have studied higher Fungi occurence in the Tarna-valley situated (MTB: 7986/2.) behind Mátra mountain at northern Hungary. In the following plent assotiations Quercetum petraeae-cerris pannonlcum, Querco petraeae-Carpinetum pannonicum - we found altogether 6? Fungi species. In Melliti-Fagetum subcarpatlcum we manage to gather 107 species. The Piceetum excelsae cultum is very poor in Fungi species - 10 species-, although fungi production may be high. We have done also cenologycal charakterisation for the first appeerance of Dlctyophora duplicata (BOSC) E. FISCHER. BEVEZETÉS 1987t61 rendszeresen tanulmányozzuk a Tarnalelesz környéki erdők nagygombáit a nyárvégi és Őszi aszpektusban. A Hevesi dombvidék e részéről nem ismervén gombaelőfordulási adatokat, az eddigi 10 felvételezésünk összefoglalását, mint előzetes tájékoztatást ismertetjük, bevezetőnek tekintve mindezt egy, a területre tervezett (Cserhátra, Mátrára is kiterjedő) részletesebb gombacönológiai és ökológiai munkához. IRODALMI ÁTTEKINTÉS A Hevesi dombvidék Tarnevölgyi tájrészletéről csak egyetlen faj: a Langermannia glgantea előfordulásáról jelent meg dolgozat (RIMOCZI 1987) de további ide vonatkozó mikológia! adatok nem ismeretesek. A területhez legközelebbi Mátra néhány pontján már végeztek gombafelvételezéseket (UBRIZSY 1957) Illetve ökológiai vizsgálatokat (BOHUS 1982). Ezek az adatok megközelítőleg sem olyan részletesek, mint amelyeket a Bükk hegységből (BOHUS-BABOS 1960, TAKÁCS-SILLER 1980) ismerünk. A TERÜLET ÉS A MÓDSZER ISMERTETÉSE A Tárna völgyére és tágabb környezetére jellemző az összefüggő felső ollgocén korú homokkő alapkőzet, amely a táj domborzatát, talajának kialakulását is meghatározta. Éghajlatát e medence jellege határozza meg, középső magasabb hegyvidékekhez képest csapadékban szegényebb, ami a sekély talajon, a könnyen kiszáradó területeken gyakran mérsékli a nagygombák termőtestprodukcióját. A területet 200-300 m magasságban széles feltöltött aljú völgyekkel és meredeken lefutó mellékvölgyekkel erősen tagolt vonulatok jellemzik, melyek kedveznek az extrazonális növénytársulások megjelenésének is. A terület a magyar flóratartomány (Pannonlcum), Magyar Középhegység flőravldéke Északkeleti szárnyának (Matrlcum) bükki flórajárásába (Borsodense) tartozik, nagyon közelítve, Illetve egyes pontjaival érintve a mátrai flórajárást (Agriense). MTB száma: 79B6/2. Erdőgazdaságilag ez a terület a Hevesi dombvidék tarnavölgyi tájrészlete, erdősültsége a legjobbnak mondható (DANSZKY 1964). A gombafajokat 4 társulástípusban vizsgáltuk: a tarnaleleszl Zanócos-kút, a Pislogó völgy és a Kőkütl erdő területén. 131
