Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 16. (1991)

Hír, J.: Rétegazonosító ásatás a Pes-kő-barlangban

Valószínűnek tartom, hogy KADIC, (1944) tévedett, amikor a 4. réteget a barlang hátulsó részén is feltüntette. Úgy vélenij hogy az - a nevezetes 3. "rágcsálós" réteghez hasonlóan - kiékelödhetett. A VERTES, (1956) - féle szelvényben pedig csak az 1. és 2. réteg vizsgálható. 3. Az iszapoló módszernek köszönhetően néhány olyan taxon is előkerült, melyeket a korábbi ásatások alkalmával nem mutattak ki az 1. és 2. rétegekből. Ezek a következők. Pisces indet Rana sp. Lacerta sp. Ophidia indet. Sorex araneus L. Sorex minutus L. 4. A pocokfaunából KORDOS, (1977, 1979) módszerével számított hőmérsékleti görbe (júliusi középhőmérséklet) csak a 3-5. mintában mutat lényegesebb lehűlést. A szelvény döntő része enyhe, sőt néhol meleg klíma alatt képződött. A vízi pocok és az erdei pocok alacsony részaránya e mellett az éghajlat száraz jellegét is bizonyítja. A kisemlősökre alapuló őséghajlati következtetések ezen a ponton különböznek VÉRTES, (1956, 1966) megállapításaitól, aki enyhe és nedves éghajlatot feltételezett az 1-2. rétegek lerakódásának idejére. A kitöltés kronológiai helyzetéről a szerzők az alábbi nézeteket tették közzé. VÉRTES, (1965) szerint a Petényi-bg. és a Pes-kő-bg. szelvényei a "würrn 1" végétől a jelenkorig tartó időszakot dokumentálják. JÄN0SSY, (1979, 1986) az 12. réteget a "középső würmbe" helyezi, míg a 3.-4. rétegeket a "felső würmbe". RINGER, (1988) szerint a Pes-kő-bg. rétegsora a Hengelo interstadiálistól a pleisztocén végéig képződött. Az 1987-évi ásatás során nem kerültek elő olyan fajok, melyek szükségessé tennék a rétegtani helyzetről vallott nézetek alapvető megváltoztatását, csupán finomabb módosítását. Ennek lényege, hogyha VÉRTES, (1956)-féle szelvény döntő része egy markáns,interstadiális felmelegedéssel párhuzamosítható. A pontosabb korrelációhoz а С adatom nem tekintem "abszolútnak", inkább tájékoztató jellegűnek . A különböző felső pleisztocén őséghajlati görbék legtöbbjén fellelhető egy, vagy több melegcsúcs 25 ezer és 35 ezer év között (KORDOS, 1979, 1987; LABEYRIE, 1984; RINGER, 1988). A Ny-eurőpai felső pleisztocén felosztásban a Hengelo interstadiális esik erre az időszakra (LABEYRIE, 1984), így a Pes-kő-barlang 1., 2. rétegének ide helyezését megalapozottnak látom. A fauna, a paleolit anyag és а С adat együttesen kizárják, hogy esetleg egy idősebb interstadiálissal való párhuzamosítás is szóba jöhetne. A magyarországi fiatal löszök sorozatában (PÉCSI et all977) három olyan fosszilis talajszint van, melyek BUTRYM-MARIJSZCZAK , (1984) TL kormeghatározásai szerint kapcsolatba hozhatók a fent említett felmelegedéssel: Mende felső (MF) 28 700 - 33 500 év Basaharc Dupla 1 (Bd 1) 37 800 év Basaharc Dupla 2 (Bd 2) 41 400 év Layer identifying exavation in the Pes-кб Cave Hír János The Pes-кб Cave is situated in the Southern margin of the Bükk Plateau, in a cliff below the Pes-kô Hill in 745 m above the sea level. (The nearest villages are Szilvásvárad and Felsőtárkány. ) In the cave palenntological and paleoantropnlogical excavations were effected by HILLEBRAND, (1913), ÉHIK, (1<П4), KADIC, (1944), VÉRTES,(1956 , 1965) on surface 200 m .After this activity unriiged territory remains behind the section no, 18 (fig. I). In 1987 we organized our work with the aim of collecting microvertebrate material from all 10 cm thick levels of the section with washing and sieving of the cave sediment. The researchers hadn't used this method during the previous excavations. The section (fig. 2.) of the cave was divided 2 part by M0TTL in KADIC, (1944) from paleontological point of view. 1. lower group: in the I th and 2 nd layer the bones of the cave bear was the most frequent. 11 Sicista subtilis - betulina Apodemus sylvaticus-tauricus-microps Spalax leucodon NORDMANN Microtus oeconomus (PALLAS) Microtus agrestis L.