Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 16. (1991)
Fazekas, I.: A Mátra és a Bükk-hegység Crambinae faunája (Microlepidoptera: Pyralidae)
(Pirittyó-tet6), 1972. IX. 1. (JJ); 2d\ 2p, Berva-völgy, 1964. IX. 11., 1972. VIII. 10., â, 2p, Elza-lak, 1969. VIII. 19. (JJ); 40*, Eger (Szépasszony-völgy ), 1961. VIII. 10.; 1963. VIII. 19. (JJ); 2d*, Egercsehí, 1964. IX. 2. (JJ); d*, Eger (vár), 1964. IX. 15. (JJ); 2<f, Les-hely, 1963. VIII. 19. (JJ); cf, Lóf6-hegy, 1975. VIII. 30. (ZL); 2ö", p, Maklár, 1963. VIII. 2., 29. (JJ); cf, Miklós-völgy, 1972. VIII. 16. (JJ); 2d 1 , Mész-völgy, 1964. VIII. 15. (JJ); cf, Nagyeged, 1972. VIII. 15. (JJ); p, Nekézseny, 1968. VIII. 13. (JJ); 7cf, 2d*, Noszva ji-határ, 1961. VIII. 5. (JJ); о, Ostorosi-rét, 1963. VIII. 11. (JJ); cf, Répás-völgy, 1963. VIII. 12. (JJ); cf, Szarvaskó, 1961. VII. 5. (JJ); 2cf, Tardona, 1963. VIII. 7. (JJ); cf, Ç, Uppony, 1963. VIII. 6., 7. (JJ). Az inquinatella-t Marokkótól egész Európán át Turkesztánig kimutatták, elsősorban homokos, mészköves és vulkanikus talajokról. A sík- és hegyvidékek xerofil valamint mezofil élőhelyein sokfelé előfordul, de areája fóleg Közép- és Kelet-Európában diszkontinuus. A faj északi areahatára korrelációt mutat a januári -10 С -os izoterma vonallal. Ez a vonal Skandináviában a Boden-tótól a SU-beli Ladoga-tó, Moszkva, Kaszpi-mélyföld, Aral-tó, Alma-Ata földrajzi határát jelenti. Aresúlypontja Nyugat- és Közép-Európára esik. Tápnövényeinek köre csak részben ismert. Főleg Poa, Festuca, Brachythecium fajokon figyelték meg. A Mecsek egyik izolált populációja (Komló, Hasmány-tető, 250 m) kizárólag Brachypopodium silvaticum-on él (a szerző publikálatlan adata). BLESZYNSKI (1965) palearktikus szintézisében az inquinatella fenológiájárói teljesen megfeledkezett. A Mediterráneumban V. majd a VII-IX. hónapokból vannak bizonyító példányok, de a Balkánról a tavaszi repülés már nem ismert. A Kárpátmedencében viszont egy fenológiai divergencia ismerhető fel. Az egykori erdős puszták területén rövid repülésű, korábban megjelenő (VI. végétől aug. végéig) populációk tenyésznek, ugyanakkor a humid jellegű Dunántúlon valamint az északi középhegységekben júliustól októberig repülnek az imágók augusztusi kulminációval. A Mátra és a Bükk októberi példányai nincsenek meg a gyűjteményekben. 13. Agriphila selasella HUBNER, 1813 Irodalom - Literaturangaben: Eger, Tihamér, Fertő-dűlő, Szarvaskő (RESK0VITS, 1963), Eger (BALOGH, 1967), Berva-völgy, Eger, Egercsehi-völgy, Elzalak, Mikófalva, Oldal-völgy, Uppony (JABL0NKAY, 1972 b). Megvizsgált anyag - untersuchtes Material: - Mátra - o" f , Gyöngyös, 1971. VIII. 23. (JJ); cf Gyöngyösoroszi, 1970. IX. 1. (JJ); 2(Г, p, Mátraháza, 1970. VIII. 27. IX. 4. (JJ); 5cf, p, Kőkútpuszta, 1972. IX. 5., 1973. IX. 4., 6., 1974. VIII. 8. (f); - Bükk - g, Berva-völgy, 1964. IX. 11. (JJ); <f, Egercsehi, 1964. IX. 2. (JJ); 2d*, Elzalak, 1969. VIII. 19. (JJ); cf, Mikófalva, 1964. VIII. 27. (JJ); cf, Oldal-völgy, 1961. IX. 13., 2d*, 1963. VIII. 26. (JJ); 2cf, Uppony, 1964. VIII. 12. (JJ); ç, Vöröskői-völgy, 1963. VI. 1. (JJ). Azon Crambinae taxonok közé tartozik, amelyet a szerzők szinte rendszeresen felcserélnek a tristella-val, ez főleg abból fakad, hogy a faunafüzetben (G0ZMÄNY, 1963) nem elég egzakt a selasella határozókulcsa. Mint arra már korábban is rámutattam (FAZEKAS, 1986) igen fontos morfológiai bélyeg a homlokkúp hiánya a tristella erős kiemelkedésével szemben. Az elülő szárny hosszanti ezüstsávja (v.o. G0ZMÄNY, 1963) alkalmatlan az identifikációra. Az előbbi gondok miatt - a selasella -, az újabb revíziók alapján biztosan csak a középhegységek és az Alföld néhány pontjáról bizonyított, ugyanakkor például a Mecsekből semmilyen hiteles adata nincs. A Mátra faunájában új faj. Higrofil, szibériai faunaelem, amelynek ázsiai arcvonala csak részben tisztázott. A faj fenológiája eltér a palearktikus irodalomban általában ismerttől (= VII., VIII.), ugyanis Magyarországon június elejétől szeptember közepéig repül. 14. Agriphila straminella DENIS et SCHIFFERMÜLLER , 1775 Irodalom - Literaturangaben: (= A. culmella L.) A Bükkben gyakori (RESK0VITS, 1963), Huta-rét (BALOGH, 1967)? Mátraszentistván (JABLONKAY, 1972. a), Felnémet (Agyagos-tető), Bánya-hegy, Uppony (JABLONKAY, 1972 b), Gyöngyös (SZfiCS, 1975), Mátraszentistván (SZABÚKY, 1986). Megvizsgált anyag - Untersuchtes Material: - Mátra - о, Fényespuszta, 1970. VI. 24. (f); d*. Gyöngyös, 1976. VII. 27. (f); cf, Gyöngyösoroszi, 1970. VI. 10. (f); cf, Gyöngyössolymos, 1975. VIII. 7. (f); ff, Mátraszentistván, 1966. VIII. 5. (JJ); p, Párád, 1972. VIII. 12. (f); - f. obscurella HEINEMANN, 2d*, Pásztó, 1972. VII. 22. (VA); cf, Rózsaszentmárton, 1977. VII. 29. (f); - Bükk - cf, Agyagos-tető, 84
