Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 16. (1991)

Földessy, K. M.: A Sár-hegy Heteroptera faunájának állatföldrajzi vizsgálata

Fol. Hist.-nat. Mus. Matr., 16: 71-73, 1991 A Sár-hegy Heteroptera faunájának állatföldrajzi vizsgálata FÖLDESSY К. Mariann Mátra Múzeum, Gyöngyös ABSTRACT: (Zoogeographical investigation of the Heteroptera fauna of Sár-hegy /Sár Hill/.) Author examines the zoogeographical distribution of the fauna of Mátra Mountain in his paper. The examination supports the results of earlier botanical and zoological investigations according to which the occurence of the species of the Mediterranean fauna is high in the area of Sár-hegy. A Mátra-hegység és a Sár-hegy heteropterológiai vizsgálata során (FÖLDESSY, 1987, 1988) a két terület faunaösszetétele között alapvető eltéréséket lehetett megfigyelni (táblázat). A faunisztikai eltérések elemzése felvetette annak lehetőségét, hogy a begyűjtött fajok állatföldrajzi vizsgálatát is elvégeztem. A vizsgálatok alapját BENEDEK (1967), HALÂSZFY, (1959), KIS (1989), SOÓS (1963), VÁSÁRHELYI (1978, 1983), WAGNER (1966) munkáiban található besorolások adják. A fenti szerzők adatainak figyelembevétele, a későbbiekben lehetővé teszi a vizsgált terület állatföldrajzi képének összevetését más hazai és hazánkon kívüli területek vizsgálati eredményeivel. A Sár-hegy faunájában, mint az a táblázatból is kitűnik, az úgynevezett mediterrán faunacentrumokba sorolható fajok relatív gyakorisága mintegy kétszerese a Mátra-hegység faunájában előforduló úgynevezett mediterrán elemekének. A vizsgált területeken 1954-től szórványos, 1986 óta rendszeresen folynak faunisztikai igényű gyűjtések, a dolgozatban ezek adatait vettem alapul. A Sár-hegy a Mátra-hegység részeként, annak déli előterében az Alföld irányában előretoltán fekszik (LÁNG, 1955). Az elmúlt években a Sár-hegy területén különböző botanikai és zoológiai kutatások folytak. Ennek során megállapítást nyert, hogy a terület szemiarid klímájú (KOVÁCS, 1985), délies lejtőin erősen érvényesül az Alföld éghajlati hatása. A Heteroptera kutatás szempontjából különösen érdekesek a sziklagyepek és pusztafüves lejtök. Ezekben a növénytársulásokban az eddigi gyűjtések során előkerült 69 fajból 16 ún. mediterrán faunacentrumhoz tartozó Heteroptera faj (a táblázatban aláhúzva) került elő. Ezeknek a fajoknak a faunában kimutatható relatív gyakorisága 23,2 %. Említésre méltónak tartom e fajok közül a Phyllomorpha laciniata-t, mely faunánkban csak a Sár-hegyen található, valamint a Psacasta neglacta , Bagrada stolata nevű poloskákat, melyek igen ritka előfordulásúak. A mediterrán faunacentrum fajai mellett a zoogeográfiai elemzés során még az alábbi faunacentrumok fajai fordulnak elő (1. ábra): palearktikus 40 faj 58,00 \ - euroszibériai: 8 faj 11,6 \ - holarktikus: 5 faj 7,2 %. A kiértékelésnél összehasonlítási alapul a mátrai adatokat vettem figyelembe. Eddigi ismereteink szerint a Mátra-hegység Heteroptera faunájában a mediterrán faunacentrum elemeinek relatív gyakorisága 10,6 4 (9 faj). A további 75 faj állatföldrajzi csoportosítása (1. ábra): palearktikus 56 faj 66,7 h - euroszibériai: 12 faj 14,3 h - holarktikus: 7 faj 8,3 %. A Sár-hegy Heteroptera faunájának zoogeográfiai elemzése jól illeszkedik és egészíti ki a terület vizsgálatának eredményeit. A Mátra-hegység és a Sár-hegy további kutatása során a területek feltártságával és a faunák természetes fejlődésével a két fauna összetétele közelíthet, vagy távolodhat egymástól, azonban a kimutatott állatföldrajzi eltérés oly mértékű, hogyha a relatív gyakorisági adatok módosulnak is a két terület között kimutatott differencia alapvető változása nem várható. 71