Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 16. (1991)

Hír, J.: Rétegazonosító ásatás a Pes-kő-barlangban

Fol. Hist.-nat. Mus. Matr., 16: 5-12, 1991 Rétegazonosító ásatás a Pes-kő-barlangban HÍR János Pásztó ABSTRACT: (Layer identifying excavation in the Peskő Cave) - The Peskő Cave is situated in the Southern marginal cliff of the Bükk Plateau in 747 m altitude above the sea level. During the previous excavations (HILLEBRANO, 1913; ÉHIK, 1914; KADIC, 1944; VÉRTES, 1956, 1965) the washing and sieving methods wasn't used for collection. The author applied these methods on the recent sequence (fig. 2.) and collected a rich micromammal material (table 1., fig. 3.). The fauna show mostly a mild and dry climate (Hengelo Interstadial ?). A Bükk-fenssík П-i neremén. э Pes-kő (875 m tszf ) D-i sziklafalában 745 m tszf-i magasságban nyíló Pes-kó -barlang egyike azoknak a tág szádájú bükki forrásharlangoknak, melyekben a százari eleje óta több alkalommal is végeztek őslénytani és ősrégészeti célú ásatásokat. Közülük az első HTLLEBRAND, (1913) volt. aki már vázolta a barlang kitöltésének legalapvetőbb sajátságait. Leírta a holocén talajüledék alatti vörös réteget, melyre a gazdag mikrofauna és a rénszarvas maradványai jellemzők, valamint az ez alatti - főleg barlangi medve csontokat szolgáltató - sötétbarna és zöldesszürke szinteket. ÉHIK, (1914) tárta fel először a barlang legalsó sötétbarna laza homokos rétegét, ezen kívül jelentős mennyiségű kisemlős- és madár anyagot gyűjtött a vörös színű "rágcsálós" rétegből. KAOIC, (1944) 1929-ben készítette el'a Pes-kóbarlang alaprajzát (1. ábra). Ezt követően 1943-ban, majd 1939-40-hen végzett ásatást benne összesen közel 200 m alapterületen. Idézett munkájában összefoglalta a barlang kitöltéséről addig összegyűlt ismereteket. A nagyszabású munkálatok után bolygatatlan rétegsor már csak a barlang hátulsó részén maradt. KADlC, (1944) (1. ábra) vázlatán a lfl. szelvény mögötti területen, ahonnan csak a holocén humuszréteg hiányzik. VÉRTES, (1956, 1965) ezen a helyen végzett 1955-ben rétegazonosító ásatást, melynek során 2,5 m területről gazdag paleolit anyagot gyűjtött és alapos szedimentológiai, minerológiai vizsgálatokat végzett. Erre építette őséghajlati következtetéseit. Szerinte az 1. és 2. réteg humid és enyhe éghajlat alatt képződött, míg a 3. hideg, kontinentális időszaki lerakódás, végül a 4. hűvös-nedves időre valló réteg. Ugyancsak VÉRTES László által vett csontmintából (1. réteg) végzett a groningeni laboratórium С vizsgálatot is 34 600 + 580 év eredménnyel (GEYM, et al 1969; Krolopp, 1977). ÉHIK, (1914) és KADIC, (1944) ásatásai során a Pes-kő-barlang kitöltéséből nagymennyiségű gerinces csontmaradvány került elő, melyet rétegek szerint egyelve gyűjtöttek. Finomrétegtani igényű iszapolásos módszerrel a barlangban mindezidáig senki sem dolgozott. Kutatócsoportommal ezt a hiányt kivántuk pótolni, amikor 1987 augusztusában kitisztítottuk VÉRTES, (1956) kutatógödrének szelvényét. A profilból 10 cm vastag szintek szerint összesen 20 mintát vettünk. Ezeket a barlang előterében fólián szárítottuk, közben kézzel kiválogattuk belőlül a durva kőzettörmeléket. Utána a zsákokban háton leszállított mintákat a Pes-kőház melletti forrásokban iszapnltuk 0,8 mm-es szitákban. A leletek kiválogatását is megkezdtük a terepen, de a munka nagyobb részét Pásztón végeztük el. A meghatározott gerinces anyag a Nógrád-megyei Természettudományi Gyűjteményben van'elhelyezve. Az 1987-évi ásatás tényszerű eredményeit a 2. táblázat és a 3. ábra tartalmazzák. Az ezekből levonható következtetések, valamint a fontosabb ásatási megfigyelések a következők. 1. A szelvény 1. mintájában holocén és recens csontok keverednek. Az anyag következtetésekre nem alkalmas. A 2. mintából lefelé azonban már az üledék bolygatatlan. 5