Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 16. (1991)
Dulai, S.–Vojtkó, A.: Az egerbaktai tőzegmohásláp állapotfelmérése összefüggésben az ökológiai adottságokkal
Fol. Hist.-nat. Mus. Matr., 16: 45-70, 1991 Az egerbaktai tőzegmohásláp állapotfelmérése, összefüggésben az ökológiai adottságokkal DULAI Sándor - VOJTKÓ András Esztcrházy Károly Tanárképző Főiskola, Eger ABSTRACT: Survey nf the Flora on the Egerbakta Sphagnum Mnnr in connectinn with ecological conditions - The work deals with the microclimate and flora of the Sphagnum Moore. In egerbakta Sphagnum Moor lived Lysimachia thyrsiflora L., Eriophorum gracile КПСН. (in Hungary only here), Drosera rotundifolia L., and Dryopteris eristata (L.) A. GRAY but these spesies died out. Microclimatic examinations were made during 31 days by the authors in July, 19B7. The results of the measurements document the special microlimatic features of the moor. The lack of water lasting for many years causes the slow drying up and the disappeareuce of the species mentioned above. The paper contains the vegetation map the ecostructure diagram of the moor and the analysis based on the nature conservation values. BEVEZETÉS Magyarországon az 192D-as években indult meg nagyobb lendülettel a lápok botanikai kutatása. A hazai lápkutatók közül BOROS, 50Ó, ZÓLYOMI, VAJDA, KOVÁCS és MÁTHÉ munkássága a legkiemelkedőbb. Az újabb adatokat 0RBÄN és VAJDA (1983) ismertetik. A Baktai-tavak flórájának első kutatói LÁNG F. és ADLER A. voltak. Kéziratos munkájuk mindaddig ismeretlen maradt, míg arra G0MB0CZ a figyelmet fel nem hívta (Bot.Közi. 35. 1938.94.). Ezt követően BORBÁS közöl adatokat a területről, ö írja le először a Sphagnum fimhriatum-ot valamint a Drosera rotundifolia-t (1886). A láp első rendszeres kutatója BOROS. Ö találja meg a Dryopteris cristata-t (1924), valamint közli a Sph • centrale , Rccurvum (1925), palustre (1960) és az obtusum (1964) előfordulását. ZÓLYOMI Ü931-ben végez palinológiai vizsgálatokat. Ekkor írja le a Sph. sguarosum-ot. Az Eriphorum gracilé-t CSAPDDY (1954), a Lysimachia thyrsiflora-t PÖCS (1962) fedezte fel a lápon. JUHÁSZ - aki szintén rendszeresen foglalkozott a láp növényzetével - 1963-ban közölte a Sph. nemoreum (Syn. acutifolium ) előfordulását. 1986-ig az egerbaktai lápról kipusztult a Drosera rotundifolia , a Dryopteris eristata , a Lysimachia thyrsiflora , valamint az Eriphorum gracile . Az utóbbi kettő csak Egerbaktán fordult elő biztosan. A Kis-tó (tőzegmohás-láp) kutatását 1906 őszén indítottuk el. Ebbe a programba szervesen illeszkedett az a két egy hónapos kutatótábor, melyet 1987 és 1988 nyarán szerveztünk. A növénytani felmérésen túl mikroklíma vizsgálatokat is végeztünk. Ezek eredményeit a, láp növényzetének jelenlegi állapotával összhangban ismertetjük. Kutatásunk célja a láp állapotfelmérése volt, melyről eddig összefoglaló jellegű munka nem készült. AZ EGERBAKTAI KIS-TÓ (TÖZEGMOHALÄP) FÖLDRAJZI ADATAI A láp elhelyezkedése Az egerbaktai Kis-tó Egertől ÉNy-i irányban légvonalban mintegy 8 km-re található. Legkönnyebben Egerbakta felől közelíthető meg a Tó-völgyön keresztül 4 km-es út megtétele után. A Hevesi-hát (1. térkép) lankás dombjai között helyezkedik el, két legnagyobb és legvadregényesebb hegységünk - a Mátra és a Bükk - között. A területet É-ról a Heves-Borsodi (Ózd - Pétervásárai) dombság határolja. Dél felé haladva a magasság egyre csökken, majd elérjük az Alföldet. 45
