Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 15. (1990)
Uherkovich, Á.–Nógrádi, S.: The Trichoptera fauna of the Great Hungarian Plain, Hungary
Table 7. Caddisfly material captured by light trap at Sarkad-Malomfok С1989-90) 7, táblázat. A sarkad-malokfoki fénycsapda által fogott tegzesek С1989-19900 Orthotrichia costalis Hydroptila angustáta II. dampfi H. lotensis H. spar sa Agraylea sexmaculata Hydropsyche bulbifera H . bulgaroman о rum H. contubernaiis H. modesta H. ornatula H. sp. indet. females Cheumatopsyche lepida Neureclipsis bimaculata Cyrnus crenaticornis Holocentropus picicornis Psychomyia pusilla Ecnomus tenellus Phryganea grandis Limnephilus affinis L. auricula ÓÓ ?? ôd Ц 7 L. bipunctatus 5 460 299 L. flavicornis 1 . 1 L. griseus 3 . 120 92 L. lunatus 15 1 456 317 L. vittatus 9 16 622 101 Grammotaulius nigropunctatus 4 1 33 Anabolia furcata 1 É 3 Stenophylax permistus 4 5 228 Athripsodes cinereus 1 4 205 Ceraclea alboguttata 59 40 1 C. dissimilis 1267 1845 . 885' С fulva 3 1 . C. senilis #1 139 208 Triaenodes simulans 29 15 1 4 Mystacides azurea 1 1 1 1 Oecetis furva 18 15 70 48 Oecetis ochracea 505 1308 108 173 Oe. tripunctata 1 1 Setodes punctatus 39 75 Leptocerus tineiformis 32 155 • 1 altogether 4443 5622 A Nagy-Alföld tegzes (Trichoptera) faunája UHERKOVICH Akos - NÓGRÁDI Sára Az elmúlt évtizedekben sorra jelentek meg hazánk egyes tájainak Trichoptera faunáját bemutató cikkek С Bakony, Északi Középhegység, Dél-Dunántúl, Mecsek, Kőszegi-hegység, Zselic), ezek mellett számos kisebb rész-tanulmán у is szolgáltatott faunisztikai dataokat. Ezzel szemben a Nagy-Alföld tegzeseiről csak elvétve közöltek adatokat az ország egészét bemutató munkák némelyikében С pl. Fauna Regni Hungáriáé), illetve egyes csoportok hazai viszonyait összefoglaló munkák. Az Alföld viszonylagos egyhangúsága miatt kevésbé vonzotta a kutatókat, ezért innét aránylag kevés anyagot tartalmasnak a régebbi gyűjtemények. Inkább a fénycsapda-hálózatok С ÉRTI, megyei és országos növényvédelmi csapdák) kiépítése után kezdett gyorsabban gyarapodni a tegzes anyag. A csapdákat korábban a mezőés erdőgazdasági kártevők prognosztizálása céljából telepítették, általában vizektől távolabb, így csak a jobban repülő vagy esetlegesen arra kóborló példányokat fogták meg. A szerzők gyűjtései viszont kifejezetten a tegzesfauna minél teljesebb megismerésére irányultak, ezért mind személyes gyűjtéseik, mind pedig az általuk vagy irányításukkal telepített fénycsapdák igen nagy mértékben segítették a tegzes fauna megismerését. Különösen eredményes volt a jászárokszállási, a mezőtúri es a sarkad-malomfoki fénycsapdájuk. Ezek mellett igen sok anyagot szolgáltatott a sarkad-remetei, a mezőkövesdi és a mezőnagymihályi csapda. 122 lelőhelyről összesen 92 fajt mutattunk ki, a korábbi irodalmi adatokat is beszámítva. 27 fajnak csak 1-2 alföldi lelőhelye ismert addig, a fennmaradó 65-öt 3...46 helyről gyűjtötték vagy publikálták. A ritka fajok közül külön kiemelendő az Agraylea multipunctata CURT., Hydropsyche occulta EATON, Phryganea bipuncta RETZ., Athripsodes albifrons L., melyek alföldi előfordulása mellett néhány más hazai lelőhelye is ismert. Számos olyan, hegy- és dombvidéki faj került elő С1-2 lelőhelyről), amelyeket feltehetően az Alföldre belépő folyók sodortak le magukkal a környező területekről. Ilyen fajok szerintünk a Mystacides azurea L., Cheumatopsyche lepida PICT.. Glosaosoma boltoni CURT., Crunoecia irrorata Curfc., Lype phaeopa 3TEPH. és a Halesus tesselatus RAMB. 73
