Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 15. (1990)

Szakáll, S.: Új higany-indikációk a Tokaj-hegység kovás képződményeiben

Fol. Hist.-nat. Mus. Matr., 15: 11-16, 1990 Új higany-indikációk a Tokaj-hegység kovás képződményeiben SZAKÁLL Sándor Herman Ottó Természettudományi Múzeum, Miskolc ABSTRACT: (New indications of mercury in the siliceous formations of the Tokaj Mts.) Accumulations of mercury apart from formerly known indications in Sárospatak environs were found in course of recent mineralngical investigations of siliceous formations in the Tokaj Mts. These accumulations can be unambiguously assigned to geisirite type siliceous rocks formed in course of postvolcanic processes. Due to the small distribution of these formations the mercury is of low economical importance though its significance cannot be overlooked as possible indicator of lower lying polymetallical indications. A hatvanas években vált ismeretessé a hegységben Sárospatak mellett a Bot-kő és a Király-hegy kovás képződményeiből higany-indikáció. Ennek részletes yizsgálatával KULCSÄR I.. (1) és MÁTYÁS E. (2) foglalkozott. Fúrásokkal is alátámasztott terepi munkálataik feldolgozásával kimutatták, hogy a higany-dúsulás a kovás képződményekben csak a legfelső szintekre korlátozódik. A mélység felé megnő a polimetallikus ércesedésre utaló metallogén elemek koncentrációja. Megállapították, hogy a cinnaharit - az egyedüli higany-hordozó ásvány - kétféle generációban vált ki, először finoman hintve az alapanyagban, másodszor, az apró likacsok, repedések falán bevonatként. Mivel a dúsulásokat horizontálisan is kicsinek találták, így higany szempontjából a teriiletet nem tartották perspektivikusnak a további kutatások számára. A hegység összes ismert kovás képződményének átfogó ásványtani és geokémiai vizsgálatai - SZAKÁLL S. (3) - alapján a következőket állapíthatjuk meg. A hegység számos, jól meghatározható pontján található higany-dúsulás. Tapasztalataink szerint ezek vagy minden esetben a gejzírit típusú kovás képződményekben találhatók, vagy komolyabb metallogén elemdúsulással vannak kapcsolatban (1. táblázat). lelőhely környezet Baskó, falu mellett nyugatra kis domb andezit Fony, Csonkás . andezit Regéc, Kun-hegy és Vár-hegy között kis-domb andezit Legyesbénye, zsidótemető dombja piroklasztikum Monok, Zsebrik-hegy piroklasztikum Sima, Csonkás limnikus összlet Telkibánya, Csenkő-p.-i víztárolótól északra eső dombsor limnikus összlet 1. táblázat: A Tokaj-hegységben felismert új higany-indikációk. (Table 1. New indications of mercury in the Tokaj Mts.) A régebben vizsgált sárospataki Bot-kő, Király-hegy vagy Cinegés cinnabaritja is alátámasztja e megállapításunkat. A továbbiakban akkor beszélünk gejzírittípusú képződményről, ha a vulkáni utóműködés során az anyagáramlás egy határozott csatornához - az un. hidrotermális centrumhoz - köthető. Vizsgálatok szerint a centrumtól távolodva más-más - gyűrűszerűén elhelyezkedő - ásványegyüttesekkel jellemezhető kőzetfáciesek jelennek meg. A centrumban minden esetben kvarc, vagy opál dominanciával jellemezhető un. kovás fácies az . uralkodó. A hegység vulkáni utóműködés során képződött kőzetfácieseivel részleteiben MÁTYÁS E.'(4) foglalkozott. Attól függően, hogy a feláramlási centrum intermedier vulkanitban, vagy lazább piroklasztikumban helyezkedik el, a kísérő fáciesek kissé, vagy jól fejlődtek ki. И