Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 15. (1990)
Molnár, J.: Emlékezés Bugát Pál halálának 125. éves évfordulójára
TUDOMÁNYOS MUNKÁSSÁGA Bugát egyetemi tanár korában latin nyelven tanítja hallgatóit és rádöbben arra, hogy nincsennek magyar orvosi műszavak. Bugát baráti köréhez tartozott Vörösmarty Mihály, Kisfaludy Károly, Toldy Ferenc és Bajza József. Ebben az írói körben ismerkedik meg a nyelvújítással. Bugát a magyar orvosi nyelv megteremtésében óriási szerepet vállalt, haliagatóit magyar nyelven tanítja, gyógyászati műszavakat alkot, ezeket jó részben ma is használják orvosaink. Tekintsük át Bugát nyelvészeti munkásságát, a legfontosabb műveit ismertetve. 1928-ban németből fordította Hempel Adolf: Anatómiáját 2 kötetben. "Az egésséges emberi test boncztudományának alapvonatjai" címmel, melyhely magyar nyelvű szótárt is készített. Ez volt az elsó magyar nyelvű bonctan. 1830-ban 3 munkája jelent meg: 1.) Közönséges kórtudomány, 2.) Eptan (Egészségtan), 3.) Nahnemann Organonja, (Életműve) a gyógyművességnek magyarítva-németből fordította). Az első magyar gyógyászati folyóiratot Orvosi Tár címmel 1831-1848 között Bugát szerkesztette Toldy Ferenccel együtt: a folyóirat 1833-1837 között szünetelt. 1837-1848 között Toldy helyett Flór Ferenc volt Bugát szerzőtársa. A folyóirat cikkeit gyakorló orvosok írták, ezért igen értékes gyakorlati, szakmai tapasztalatok váltak közkincsé. 1833-ban a Bugát-Toldy páros: Magyar-deák és Deák-magyar orvosi szókönyv címmel kiadta az orvosi műszavakat (deák nyelv alatt a latint kell érteni). 1836-37-ben 2 kötetben a Sebészség (fordítás Chelius után), a kötet végén latin-magyar-német műszógyűjteménnyel. 1836-37-ben Tscharner után fordította a Tapasztalati természettudomány (t). 1840-ben Bugát és Flór összeállították és kiadták a Magyarországi- orvosrend névsorát. Legnagyobb munkája az 1844-ben megjelent 40.000 szót tartalmazó: Természettudományi Szóhalmaz. 20 év nyelvészeti munkáját öleli fel, mintegy összegzése elért eredményeinek. A jobbágy-kézműves származású Bugát, б a mélyből, a nép soraiból eszével, szorgalmával felemelkedett egyetemi tanár, művét Magyarország királyának, V. Ferdinándnak ajánlja, aki ezért gyémántos gyűrűvel ajándékozza meg. 1850-1863 között 12 kisebb- nagyobb nyelvészeti munkát írt, de ezek már nem jelentősek. GYÖNGYÖS ÉS BUGÁT Bugát Pál Gyöngyös szülötte, iskolái egy részét itt végezte. Az 1831-es kolera idején, mely városunkban is sok áldozatot szedett, pénzadománnyal és orvosi tudásával segítette szülővárosát. Szülei a Nagytemetőben nyugszanak. 1840. augusztus-szeptember hónapban, a szabadságharc utáni közvetlen megtorlás idején gyermekkori tanítói, a ferencrendi szerzetesek rejtették el a kolostorban. A többi Bugát emlék már a XX. századhoz kötődik. A gyöngyösi kórház 1956. augusztus 19-én vette fel a Bugát Pál nevet, a kórház előtti Bugát mellszobrát 1960-ban leplezték le (Madarassy Walter alkotása). 1984-ben rendezték meg a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnáziumban első ízben a középiskolás tanulók részére az Országos Természettudományi Versenyt, mely 1986. augusztus 21-én vette fel a Bugát Pál nevet. A verseny Bugát emlékplakettjét Csépány Ákos volt gimnáziumi tanuló, ötvös- és restaurátor készítette. Ugyanekkor a gimnázium dísztermében a Mátra Múzeum Bugát anyagából emlékkiállítás is nyílt: Bugát csigagyűjteménye 89 db csiga és kagyló a Mátra Múzeumban van. 1986-ban az Északkelet-Magyarországi Belgyógyász Kongresszus gyöngyösi tanácskozására a kórház egy szép Bugát emlékérmet készítetett. A kórház 1988. szeptember 14-15-én ünnepelte meg alapításának 150. évfordulóját, ekkor nyílt meg a kórházban a Bugát emlékszoba a Mátra Múzeum letéti anyagából. A második világháború előtt és után utcanév, ma tér viseli nevét Gyöngyösön. Közel két évszázada a jobbágyszármazású szabómester fia eszével, szorgalmával kiemelkedett sortársai közül, orvos lett, egyetemi tanár, nyelvújító, a magyar orvosi nyelv megteremtője, б volt az aki megtanította a nemzetet "műszabatosan" beszélni, a Természettudományi Társulat megszervezésével a tudományos ismeretterjesztést szorgalmazta hazánkban - példásan helytállt a forradalom és a szabadságharc idején: Gyöngyös város kiemelkedő személyisége méltán lehet életével, munkásságával, tudásával, szorgalmával, céltudatos, mindig alkotni akeró töretlen életerejével a mai gyöngyösiek, fiatalok, idősek példaképe.