Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 14. (1989)

László, J.: Ősnövénytani adatok a mátra- bükkaljai lignitterületéről I.

Fol. Hist.-nat. Mus. Matr., 14: 31-34, 1989 Ősnövénytani adatok a mátra-bükkaljai lignitterületről I. LÁSZLÓ József Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest ABSTRACT: (Palaoobotanical data from the lignite mining area of the MátraBükk foothills) Ginkno adiantoides (UNGER) HEER has been recently described from two new localities of the lignite area in the Mátra and Bükk piedmont regions. Together with the Rózsaszentmárton specimen they represent the youngest Ginkgo finds of Hungary. This paper contains the complete list of Hungarian Ginkgo adiantoides find published so far. A Magyar Állami Földtani Intézet ősnövénytani Gyűjteményében 1977 óta kísérjük figyelemmel a Mátra- és Bükkalján működő lignitkülfejtéseket. A gyűjtések során jelentós ősnövénytani anyag gyűlt össze, melynek értékelését e munkával kezdjük meg. A lignittelepes összlet földtani helyzetét JÁMBOR Á. et al (198B) rögzítik, miszerint a Dunántúli Formációfőcsoport Hevesi Formációcsoportjának Bükkaljai Lignit formációjába tartozik. A pliocénen belüli képződés ideje a pannóniai (s.l.) kor Dáciai és Romániai korszakára tehető, radiometrikus kora 2,5 - 3,5 millió év. A Ginkgo adiantoides (UNGER) HEER viszonylag jelentős számú lelőhelyről ismert Magyarországról. Kor, lelőhely és leíró alapján a következők: Középső-miocén, Mecsek-hg. PÁLFALVY (1964): felső-bádeni, Nógrádszakái, Páris-völgy, KORDOS-SZAKÁLY (1984): szarmata, Balaton-Dellő, ANDREÁNSZKY (1959): szarmata Bánfalva, VARGA I. (1955): szarmata, Bánfalva, ANDREÁNSZKY (1959): szarmata, Bánfalva, PATAKOS I., ANDREÁNSZKY (1963): szarmata, Erdőbénye, CZIFFERY SZILÁGYI (1960): szarmata, Erdőbénye, Kővágó-oldal, CZIFFERY - SZILÁGYI (1955): szarmata, Erdőbénye, Kővágó-oldal, ANDREÁNSZKY (1959): szarmata, Felsőtárkány, CZIFFERY - SZILÁGYI (1956): szarmata, Felsőtárkány, ANDREÁNSZKY (1959): szarmata, Mikófalva - Szőkehegy, JÓZSA - CZÁR (1955): szarmata, Mikófalva - Szókehegy, ANDREÁNSZKY (1959): szarmata, Ónod, ANDREÁNSZKY (1955): szarmata, Sály, ANDREÁNSZKY (1959): felső-pannon, ma alsó-pannoniaiba sorolva, Rudabánya, Andrássy III., NAGY - PÁLFALVY (1961): alsó-pannon, Rudabánya, KRETZOI et al, (1976): felső-pannon, Rózsaszentmárton, Petőfibánya, PÁLFALVY (1965). A címben említett szűkebb területről a következő Ginkgo maradványok ismertek. HARASZTY Á. (1953): Petőfibányáról bizonytalanul határozható Ginkgo törzseket írt le. NAGY L.-né (1958) Ginkgo cf. biloba L. pollent említ a Mátraaljáról. Rózsaszentmártonról PÁLFALVY I. (1965) levéllenyomat előfordulását közli. RÁKOSI L. (1963) Bükkábrányról Ginkgo sp. pollent, PÁLFALVY I. - RÁKOSI L. (1979) Visonta, Thorez - külfejtésből szintén Ginkgo sp. pollent, említenek. A gyűjtések eredményeként két új lelőhelyről is ismerté váltak Ginkgo adiantoides (UNGER) HEER levélmaradványok. Visonta, Ny-i bánya A bánya II. és III. lignittelepe (LÁSZLÓ 3. 1989) közötti homok felső harmadában vékony agyagcsíkok húzódnak, melyekből levéllenyomatok kerültek elő, köztük egy Ginkgo adiantoides (UNGER) HEER is. (1. ábra) Leírás: 2,9 cm széles, 2 cm magas, a G. a. jellegzetességeit jól mutató, BK-4529 lelt. számú levéllenyomat. A levél ép, legyezőalakú, a levélszél hullámos, bemetszés nélküli. Erezete szétterülő, villásan elágazó. A levél két szélén futó ér a levélnyélbe fut be, mely fokozatosan keskenyedő. A levélnyél 0,3 cm hosszan követhető. Ellennyomatán (BK-452B) egybefüggően megmaradt az epidermisz, mely helyenként elvált a kőzettől. Szinte sötétbarna, fényes, rajta a villásan elágazó erezet jól látható. 31