Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 14. (1989)
Könyvismertetés
Néhány figyelemre méltó előfordulás: Domoszló, Tarjánka-patak völgye; GyöngyösMátrafüred, Madarász-patak völgye; Domoszló, Závosz-völgy; Gyöngyös, Kékestető; Gyöngyös-Mátrafüred, Sástói kőfejtő; Gyöngyös-Mátraháza Csatorna-patak völgye. A legtöbb lelőhelyet VARGA A. (Gyöngyöshalász) találta meg. A hialit-kiválások leggyakoribb kísérőásványai: montmorillonit, halloysit, goethit és Mn-oxid. Augit Tarról Tar községhez nem messze a Csevice-forrás mellett található elhagyott kőfejtő andezitjében fél cm-t elérő, zömök, bemőtt augit-kristályokat észleltünk a gyakori formákkal határolva: /100/, /110/, /111/. A kőzetben lévő igen apró hólyagüregekben fennőve a plagioklász-alcsoportba tartozó ásvány táblácskái, és ismeretlen agyagásvány figyelhető meg. Egyes pontokon erős a piritesedés, ilyen zónákban epigén gipsz-képződés is jelentkezik goethittel. Harmotom, heulandit, barit Mátraalmásról Az erdészeti út építéséhez használt időszaki kőfejtő Mátraalmás Szántáshegy térségében lévő feltárásának ásványtani vizsgálata érdekes ásványegyüttest eredményezett. Az andezitben hintve gyéren pirit észlelhető. Az ércmikroszkópos vizsgálat során a piritben kalkopirit szigeteket találtunk. Az andezit apró üregeiben az alábbi ásványokat figyeltük meg. A kvarc 3-6 mm-es zömök, lapokban szegény kristályokban, a kvarc kalcedonváltozata kéregként elterjedt. A barit egyes pontokon gyakori, máshol semmi nyoma. 1-3 cm-t elérő víztiszta, fehér táblás kristályait a következő formák határolják: /001/, /110/. A kalcit 2-6 mm-es, fehér romboéderes termetű kristályai nem gyakoriak. 2 A feltárás néhány m -én találtuk víztiszta 1-3 mm-es oszlopos kristályokban a ritka harmotom ot. Első megtalálója VARGA A. volt. Ennek a zeolitnak ez az első hiteles hazai előfordulása. A röntgen-pordiffraktogram kiértékelése és a kvalitatív mikroszonda-elemzés (Ba, Al, Si, jelenléte) tette egyértelművé a meghatározást, a kristályok mind pszeudotetragonálisak, négyes ikrek és a jellemző /001/, /010/, /110/ formák határolják (12. ábra). A harmotom megjelenése andezitben nem éppen gyakori, a szakirodalom (12) szerint bázisos effuziv kőzetekben viszonylag gyakran található, andezitben azonban csak a Föld néhány pontjáról ismert. Az oszlopos kristályait 50-100/Ím-es lapos, víztiszta heulandit kristályok kísérik (13. ábra). A szeladonit zöldes kéregként ismert a repedésekben. A goethit és a Mn-oxid pedig földes, laza halmazokként gyakori a feltárásban. Néhány esetben tömött tömegekben opál t is észleltünk. Kabazit Gyöngyöstarjánból Néhány éve MURAI Zs. (Miskolc) egy gyöngyöstarjani fúrásból származó példányt adott az Ásványtárnak. A bontott andezit üregében halványrózsaszín, 2 cm-t elérő kristályokban jelenik meg a kabazit fakolit nevű változata. Sziderit Szurdokpüspökiből A Szurdokpüspöki mellett található, rég elhagyott Pince-pataki kőfejtő andezitüregeiből VARGA A. (Gyöngyöshalász) a következő ásványokat gyűjtötte. A minták szerint a leggyakoribb ásvány a sziderit , mely 2-3 mm-es romboéderek és fél cm-es romboéderekből összeállt gömbök és cm-es sugaras szerkezetű gömbök (szferosziderit) alakjában észlelhető. Jóval ritkábbak a kalcedon-kérqek, gömbösvésés halmazok, opál-егек és a Mn-oxidok kérgek és dendritek formájában. 16
