Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 14. (1989)
Faragó, S.: A farkas (Canis lupus Linné, 1758) 1920–1985 közötti előfordulása Magyarországon
2. ELŐZMÉNYEK A vadfajok elterjedéséről, előfordulásáról - kiváltképpen nagyvad esetében - biztos adatokat kizárólag a vadlelövési statisztikák szolgáltatnak. Nincs ez másként a farkas esetében sem. Vizsgálatom tárgyává tett időszak előtt 2 évből 1907-ből és 1908-ból - is rendelkezünk részletes, megyei bontású vadlelövési statisztikával. Ezek alapján képet kaphatunk a faj század eleji elterjedéséről a teríték adta lehetőségeken belül - a feltételezhető állománysűrűségről is. A mellékelt 1. táblázat és 1. térkép ezen adatokat mutatja. A megyei beosztások a történelmi Magyarország közigazgatása szerint értendők. Az adatokból az tűnik ki, hogy már a század elején sem élt a mai Magyarország területén nagy számban a farkas, hisz az adatok zöme a mai Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia területéről származott. Mintegy 10-15 példányra tehető a század elején, mai területünkön, az évenként maximálisan elejtett mennyiség, s ezek nagy része valószínűleg kóborláson lőtt példány volt. Levonhatjuk tehát azt a következtetést, hogy a mai areográfiai statusquo tulajdonképpen már mintegy 70 éve létezik. A következőkben a szakirodalom feldolgozása, a hazai köz- és magángyűjteményekben fellelhető példányok, ill. megfigyelések alapján - a teljességre törekvés igényével - igyekeztem feldolgozni a magyar farkaselőfordulásokat. Bizonnyal vannak adatok, melyek teljesebbé teszik a következőkben rögzített képet, ezért kérem, hogy azt hozzák tudomásomra. 3. FARKASELÖFORDULÁSOK MAGYARORSZÁGON 1920-1985 között 3. 1. 1920-1930 1. 1922. február 17. Ropolyi erdő (Somogy megye). SZARKA erdőőr lőtte meg a több hete garázdálkodó kant, melynek testtömege 45 kg, testhossza 170 cm, marmagassága 80 cm volt. Az állatot látták itt már 1921-ben. E területen utoljára 1980-ban lőtt farkast L0SSL Géza (ANONYMUS, 1922.a). 2. 1922. november 4. Cserénfa (Somogy megye) - Kutyavölgy. Erdei réten láttak 1 pd-t (ANONYMUS, 1922.b). 3. 1922. november 10. körül : Tótfalu (Somogy megye). Az erdőőr látott egy farkast (ANONYMUS, 1922.b.). 4. 1922. november 17. A Nádasdi erdőben (Somogy megye) láttak 1 ad. és 3 juv. példányt, amelyeket az 1922. február 17-én elejtett hím (=No,l.) visszahagyott családjának tartottak. November 5-19. között e példányt 4 alkalommal is látták együtt (ANONYMUS, 1922,b.). 5. 1926-27-es tél Mátra hegység (Heves megye). BORNEMISSZA Elemér szerint 1 pd tűnt fel először, majd egy újabb csatlakozott hozzá. A feltehetőleg két hím közül az egyiket még ekkor hajtásban meglőtték, a másik sörétezett eltűnt (B. L. 1928). SAÂD (1967) szerint is 1927-ben 3 példány került meg a Mátrában, 1 pd lőve, 2 pedig mérgezve. 6. 1927. március : Gyöngyöspatak - Mátrahidegkút (Heves megye). 2 pd-t mérgeztek meg un. Wirker-féle sztichninnel, melyek közül az egyik megkerült, a másik • valószínűleg a sűrűben hullott el. A megkerült kan testhossza 166 cm volt (ANONYMUS, 1927). Ez volt a már SAÄD (1967) által mérgezett 2 pd. 7. 1928. január 24-25. Gyöngyössolymos (Heves megye). Az egri érsekség erdejében, hajtásban 1 pd-t láttak őz tetemen. Ez évben 2 ad. és 4 juv., tavalyi kölyökről beszéltek a területkezelők (B. L., 1928.). 8. 1928. március 3. Gyöngyössolymos (Heves megye). A Természettudományi Múzeum (Budapest) Emlőstárában 3693 leltári számmal található koponyája. (Méretei az 5. táblázatban). Gyűjtője KÓKAY Dezső. SZEDERJEI (1961) szerint mérgezetten találták. Neme g. 9. 1928. július 10. Szin (Borsod-Abaúj-Zemplén megye). ZÁBRANSZKI István egy malom udvarán lőtte, amint egy széttépett kutyán lakmározott (SZEDERJEI, 1961). 10. 1929. február 19. Előszállás (Fejér megye). Az uradalom területén már az elejtés előtt 1 hónappal csavargott néhány példány, de csupán ez került terítékre (RHÉDEY, 1929). 140
