Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 14. (1989)

Fazekas, I.: Az Agriphila tolli pelsonius Fazekas, 1985 előfordulása a Mátrában és a Bükkben (Lepidoptera: Crambinae)

Fol. Hist.-nat. Mus. Matr., 14: 111-114, 1909 Az Agríphila tolli pelsonius FAZEKAS 1985 előfordulása a Mátrában (Lepidoptera: Crambinse) FAZEKAS Imre Természettudományi Gyűjtemény, Komló ABSTRACT: (The presence of Anriphila tolli pelsonius FAZEKAS 1905 in the Mátra and Bükk, North-Hungary, Lepidoptera, Crambinae.) Author publishes new chorological, autoecological data out of.the Mountain-range of North-Hungary. He points out that the northern arealine of the ssp. pelsonius correlates to the -2 С isotherm-line of January. Northerly from this limitline it could survive only among edafical and microclimatical conditions, enclavelike. The present day Hungarian area figure is the result of the regression, which took place after the postglacial climate-optimum. A korábbi irodalmakban az Északi-középhegység több pontjáról, minden szerző az Agríphila geniculea HAWORTH, 1811 fajt közölte, a Mátra Múzeum Crambinae (Microlepidoptera) anyagának revíziója közben eddig egyetlen geniculea példányt sem találtam az Észak-középhegységből; helyette az összes geniculea-nak határozott példány Agríphila tolli pelsonius FAZEKAS, 1985-nek bizonyult. Mint arra már több munkámban is rámutattam (FAZEKAS, 1985; 1986; 1987) a két közeli rokon taxon identifikálása csak genitalia vizsgálattal lehteséges, a külső morfológiai bélyegek csak igen ritkán és nagy gyakorlat után adnak eligazítást. Hasonlóan mint az ország más tájain is; az Északi-középhegység irodalmából ismert geniculea adatait csak revízió után szabad felhasználni. A geniculea mátrai, bükki előfordulása nem kizárt, sőt biztosra vehető, de ezek a bizonyító példányok még nem ismeretesek. A további taxonómiai, ökofaunisztikai és állatföldrajzi vizsgálatok eredményessége érdekében az alábbiakban foglalom öszsze röviden a pelsonius-al kapcsolatos kutatásaimat. Agríphila tolli pelsonius FAZEKAS, 1985 Nota lepid. 8: 15-20 - Locus typicus: Magyarország, Szigliget. A taxon leírása: óV. A fej selymesen fehér fényű, a homlok kiemelkedő. A szem többnyire erősen foltos. A palpus labialis hosszú, alapszíne azonos a fejjel, de sok barna pikkellyel mintázott. A csáp halványbarna, pillás. A gallér és a szárnyfedők a palpus labialis színével azonosak. A potroh szürkésbarnával kevert fehér. A lábak világos fehéresszürkék. Az elülső szárnyak hossza: 9-10,5 mm. Az alpszín barnás fehér, a belső és a külső szegélyen erősebb barna behintéssel. A szárny tövétől a sejten át a külső szegélyig az alapszín világos csíkja húzódik. A keresztvonalak sötétbarnák, nem folytonosak. A belső keresztsáv a cu2 ér alatt nyílhegy alakú, a costa irányába fokozatosan eltűnik. A külső keresztvonal végig kivehető, alsó harmadában az erek mellett fogszerű, s a nyílhegy alakú folttal összefolyhat. Az erek vége kicsiny, sötétbarna pikkelyfolttal borított. A rojt töve fémesen fénylik. A szárnyak fonákja világos szürkésbarna. A hátsó szárnyon az apex kissé kihúzott és sötétebb barnásszürke mint a tőtér. ó* - Genitalia: A válva hosszan nyújtott, az apex felhajló. A pars basilis hosszú, vége rendszerint lekerekített vagy dobverőszerűen kiszélesedő. A juxta széles V-alakú. Az aedoeagus tüskéinek száma 10-13 között váltakozik, tüskésszerűen hegyesek, nagyságuk különböző. oç - A habitus a hímekével azonos. ?- Genitalia: A bursa copulatrix kerek, egy szignummal. A ductus bursae isan kiszélesedik, s az ostium bursae alatt nyakszerűen elkeskenyedik. A ductus seminalis a ductus bursaeból a középtájon ered. 111