Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 13. Suppl. 2. (1988)
Solti, B.–Szalai F.: A Sár-hegy madárvilága
Kulturerdők Kulturerdőkként a vizsgált területen fenyveseket és akácosokat találunk. A fenyveseknél zömében erdei- és feketefenyveseket, ezeket sokszor keverve is, ritkábban - és majdnem mindig csak elegyként - vörösfenyőt, és a gyár környékén néhány lucfenyőt. Ez utóbbi két faj kis volumene miatt madártani szempontból nem képvisel külön élőhelyet. Erdei- és feketefenyvesek Idős állományát találjuk a terület ÉK-i szélén, a Bene-völgy oldalában. Fiatalabb állományai vannak a Pipis-hegy Ny-i lábánál, elegy fafajai a hegyi juhar, cseresznye, vadkörte, a Gyöngyös városi kőfejtő feletti részen, a Sár-hegy csúcs DNy-i és Ny-i oldalán, az erdészház és a Szent Anna-tó közötti részen, stb.. A fiatalabb erdei- és feketefenyves állományokat kedveli a karvaly ( Accipiter nisus ), az idősebbeket a fenyves cinege ( Parus ater ) és a rövidkarmú fakúsz ( Cerhia brachydactyla ),~~ Akácosok Az akácosok jellegzetesen a vízmosásos völgyekben, és ezek mentén találhatók, így a Mély-völgyben, és a DNy-i oldal völgyeiben is. A Visonta-hegy D-i lábánál, a hulladéklerakóhely mellett egy nagyobb akácos van, sűrű cserjeszinttel (egy folton kőris is). Ettől É-felé egy nagy völgy húzódik, szintén akácossal, és egy kisebb akácerdő van még a Szent Anna-tó D-i oldalán. Jellemző fajaik a szarka ( Pica pica ) és a sárgarigó ( Oriolus oriolus ). Cserjések Cserjések a Sár-hegy DNy-i lejtőin, a lösz és az andezit találkozásánál fordulnak elő, fő fafajuk a Prunus tenella (KOVÁCS, 1985). Kökény, galagonya és vadrózsa cserjesorok, foltok találhatók még a Ny-i és a D-i oldalon többfelé, a Pipis-hegy Ny-i oldalán, és a kőbányák bejárati részein is. Ezeket az élőhelyeket a fácán ( Phasianus colchicus ), a fekete rigó ( Turdus merula ), a tövisszúró gébics (L anius collurio ), a cigány-csaláncsúcs ( Saxicola torquata ), a karvalyposzáta ( Sylvia nisoria ) és a mezei poszáta ( 5. communis ) kedveli. Színezőelem a kerti sármány ( Emberiza hortulana ). Antropogén élőhelyek Lakott területek Ezt az élőhelytípust a területen a gyár, a katonaság épületei, az erdészház, a vadászház, a hétvégi telkek házai és a határok mentén lévő emberi építmények képviselik. Közismert fajaik a házi veréb ( Passer domesticus ), a balkáni gerle ( Streptopelia decaocto ), a balkáni fakopáncs ( Dendrocopos syriacus ), a házi rozsdafark ( Phoenicurus ochruros j és a csicsörke ( Serinus serinusT "! Egyéb antropogén létesítmények A kőbányák, kőrakások (a DNy-i oldalon a régi szőlőművelés maradékai), a betonépítmények és a vízmű-épületek sorolhatók ide (6. kép). Homokbánya csak a Gyöngyös - miskolci országúttól D-re van, így már nem tartozik szorosan a vizsgált területhez. A kőbányák madara a kövirigó ( Monticola saxatilis ), a hantmadár ( Oenanthe oenanthe ) és a házi rozsdafark ( Phoenicurus ochruros ), a sziklafalak repedéseiben költ a mezei veréb ( Passer montanus ) , a seregély ( Sturnus vulgaris ), a csóka ( Coloeus monedula ) és a vörös vércse ( Falco tinnunculus ). A vizek közelében lévő építményeket kedveli a barázdabillegető ( Motacilla alba ). A homokbánya falában költ a gyurgyalag ( Merops apiaster ) és a mezei veréb ( Passer montanus ). A FAJOK ISMERTETÉSE Podiceps ruficollis (PÁLL.) - kis vöcsök. 77. - 73. V-ben a Szent Anna tavon 2-3 példány. SZÁLAI (1978-79) a tavat fészkelőhelyének írja. Ciconia ciconia (L.) - fehér gólya. 81. tavaszán 5 példány repült el a gyár felett. Anas platyrhynchos L. - tőkés réce. A Szent Anna tavon rendszeresen költ. 85. VI. 6., 1 pár ad. és 3 juv.. Pernis apivorus (L.) - darázsölyv. A Sár-hegy a Mátrában költő példányok vadászterülete. Megfigyelések vadászó példányokról: 75. VI. 13., Sár-hegy Ny-i oldal (világosbarna színű); 79. V. 17., Sár-hegy (TÖMÖSVÄRI Tiborral); 83. IX. 15., a gyártól Ny-ra, a vadászház felett 4 példány (1 pár + 2 juv. ?), egy világos és három sötét színű; 84. VI. 20., a Visonta-hegy felett; 85. V. 29., a Pipis-hegy felett, 87. V. 16., Visonta-hegy. 79
