Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 13. (1988)
CZÁJLIK, P.: A Mátrai Tájvédelmi Körzet nyugati részének emlős faunája
A Mátrai Tájvédelmi Körzet nyugati részének emlős faunája CZAJLIK Péter Budapest ABSTRACT: (Mammal fauna of West Mátra Landscape Conservation Area) Author investigated the mammal fauna of West Mátra Landscape Conservation Area between 1984 and 1988. He detected 47 mammal species in the area, the harvest mouse being the most threatened species among them as a result of the narrowing of essential conditions. The muscardine lives in a very narrow oecological zone, its number is continuously decreasing year by year. He and his colleagues started and keep on investigations to elaborate a suitable method to record the dinamics of the fat dormouse population based on the observation of the sound-emitting of this species. A vizsgált terület a Csörgő patak völgye: a Mátrabérc - Óvár - Fallóskút - Mátraszentimre - Mátrászentistván által határolt teriilet. Ez a "Csörgő-völgy komplex kutatás" helyszíne. Az emlős fauna felmérését 1984-1988 között végeztem, néhány szórványos adat az előző évekből származik. Az adatgyűjtés a VÁSÁRHELYI István Természetvédelmi Szakkör segítségével történt. A módszereket az egyes fajokhoz külön-külön választottuk. A rovarevök esetében igen jól bevált az elhullott példányok júniusi - szeptemberi gyűjtése, így egyszerre szépszámú gyűjteményi anyag is keletkezett, a frissen elhullott példányokat alkoholos preparátumnak, a régebbieket csontanyagnak dolgoztuk fel. A gyűjtött anyag további feldolgozása lehetővé teszi a mátrai populáció biometrikus jellemzését. Ez a módszer minden szempontból megfelel a korszerű természetvédelmi követelményeknek. A rovarevők csoportjánál a legfeltűnőbb a cickányok térbeli előfordulása: az erdei cickány ( Sorex araneu5 ) a vizsgálati terület egészen egyenletesen, elég nagy példányszámban megtalálható erdőterületen és a közbezárt réteken egyaránt. A törpe cickány ( Sorex minutus ) csak a montan jellegű, nedvesebb hideg pontokon fordul elő. Ez a vizsgált területen belül nem jellemezhető a tengerszint feletti magassággal, mivel a völgyben a völgyhatás következtében egy mikroklimatikus inverzió van. Ezért a legmontánabb területek a völgy É-i kitettségű kanyarjaiban a völgytalpakon, illetve a gerincek É-i oldalának felső egyharmadában találhatók és nem a legmagasabb pontokon. Pl. a Gyula-barlang-i montán bükkös a volgytalpnál, vagy a Mézes-kúti az Ágasvár É-i oldal egyharmadánál. A mezei cickány ( Crocidura leucodon ) csak a vizsgált területen kívül található. Pásztó - Hasznos melegebb, szárazabb mezőgazdasági területein, illetve az azokkal érintkező részeken. A keleti cickány ( Crocidura suaveolens ) elsősorban a nagykiterjedésű réteken, tarvágásokon fordul elő, a vörösfogú cickányokhoz ( Sorex-ek) viszonyítva igen kis számban. A két Neomys faj közül a vizicickány ( Neomys fodiens ) a szurdokerdőkre jellemző, a milleri cickány ( Neomys anomalus ) az elterülő folyású, melegebb éger-fűz ligetekben található. A denevér adatok gyűjtését korábbi dolgozatomban már közöltem (CZÁXIK 1986, 1987). A mókusok ( Sciurus vulgaris ) esetében bevált módszer télen a havon való nyomozás. Ez a legbiztosabb élőhely meghatározás egy-egy részpopuláció elterjedési, mozgásterületének körülhatárolására. A térségben a mókus élőhelyek egymástól független, jól elhatárolt területek, zömmel fiatalabb, középkorú gyertyános tölgyesek. Érdekes, hogy a területet többnyire egyenletesen elfoglaló nagy pelék ( Glis glis ) és a mókusok élőhelyei szemmelláthatóan elkülönülnek. A tömegviszonyokat figyelembe véve a nagy pele sokkal nagyobb egyedszámmal van jelen, mint a mókus. Az ürge ( Citellus citellus ) csak Pásztó mezőin található, egyre csökkenő példányszámban. A pelék - elsősorban a nagy pele ( Glis glis ) - esetében kiválóan bevált az éjszakai hangadás alapján való adatgyűjtés. Vizsgálataink azt mutatják (RÁCZ G. 1987), hogy évenként azonos helyen és időszakban a hangadás alapján történő adatgyűjtés alkalmas populáció dinamikai vizsgálatokhoz, állománybecsléshez is. A pele aktivitása (hangjelzései alapján) függ a hőmérséklettől, a páratartalomtól és a 24 órán belüli időponttól, aktivitása nem véletlenszerű. A pelék számára optimális hőmérsékleten aktivitásuk a legnagyobb. Az aktivitás mértéke a hőmérséklet függvényében normális eloszlást mutat. A populáció dinamikai vizsgálatokhoz a módszert további adatgyűjtéssel pontosítjuk.
