Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 12. (1987)

Tóth, S.: A Mátra-hegység szitakötő (Odonata) faunája

Fol. Hist.-nat. Mus. Matr., 12: 23-42, 1987 A Mátra-hegység szitakötő (Odonata) faunája TÓTH Sándor Zirc, Bakonyi Természettudományi Múzeum ABSTRACT: (The Odonata Fauna of Mountain Mátra) Author collected insects in Mountain Mátra for about fifteen years. His activity ranged over the investigation of dragon-flies. He gives a summary of our knowledge about the Odonata fauna of Mountain Mátra supported by the available literary data apart from his own collections in his paper here. At present we can consider the presence of 47 Odonata species in the Mátra as verified, this is the 78 % of the whole Hungarian fauna, so the mountain can be ranked among the well explored regions of Hungary from the point of view of odonatology. Author gives the codes of the dragon-fly collecting areas known in the Mátra which are compatible the European EIS UTM System, so his data could be taken over by foreign odonatologists without any difficulties. A Mátra területén az 1970-es évek elejétől végzek többé-kevésbé rendszeres rovargyűjtéseket, a gyöngyösi Mátra Múzeum által szervezett "A Mátra és a Cserhát természeti képe" program keretében. Munkám elsősorban a Diptera fauna (ezen belül is főleg a zengőlegyek és a fürkészlegyek) vizsgálatára irányul, de a kétszárnyúakon kívül rendszerint megfogtam a szsitakötőket is. A szitakötők gyűjtése az első időben inkább csak szórványosnak nevezhető. Miután azonban felmerült a lehetősége egy a Mátra szitakötő faunáját tárgyaló dolgozat megírásának, munkám 1986-ban és 1987-ben nagyobb lendületet kapott és a hangsúlyt a szitakötők a lehetőség keretein belüli tervszerű gyűjtéssére helyeztem. Főleg az utolsó két év során iparkodtam szisztematikusan minél többet felkeresni a hegység szitakötő biotópjai közül. így saját munkám eredményeként jelenleg a terület 48 pontjáról rendelkezünk szitakötő adatokkal. A gazdagnak nevezhető anyag, valamint az irodalomban fellelhető adatok együttesen lehetővé teszik a Mátra szitakötő faunájáról egy összefoglalás készítését, mely alapul szolgálhat a későbbi kutatásokhoz is. E munka elvégzése azért is indokolt, mert a hegység szitakötőiről önálló dolgozat még nem jelent meg. A hazai szitakötőkkel foglalkozó faunisztikai irodalom áttekintése során feltűnt, hogy az odonatológusok a Mátrát hosszúidéig elkerülték. A századfordulón megjelent 2 nagy összefoglaló munka, (PONGRÁCZ 1896), valamint a Fauna Regni Hungáriáé (MOCSÁRI 1900) nem tartalmaz a Mátrából szitakötő adatot. A hegység szitakötőfaunájára vonatkozó első közlések SÁTORI (1939), a Bükk és a Mátra rovarfaunájával foglalkozó munkájában találhatók. A szerző 16 szitakötő fajt sorol fel a Mátrából, zömmel a hegység központi részéből. Személyes gyűjtéseket is végzett a területen ÚJHELYI Sándor, kinek két dolgozatában (ÚJHELYI 1955, 1959) szerepelnek mátrai adatok, közülük azonban csupán 3 faj új a területre. A Mátra faunájára 7 új fajt tartalmaz STEINMANN (1962) összefoglaló dolgozata, ezzel 26-ra növekszik a hegységből kimutatott szitakötőfajok száma. Csupán két faj szerepel a Mátrából BENEDEK (1966), valamint 3 faj BENEDEK et al. (1972-1973) dolgozatában. DÉVAI et al. (1976) munkájában 20 faj elterjedési térképén találhatunk jelet a Mátra térségéből. Végül a legtöbb mátrai adatot a Mátra Múzeum szitakötő gyűjteményét Leíró dolgozat (BÁNKÚTI 1986) tartalmazza (34 faj). A teljesség kedvéért még egy munkáról kell megemlékezni. Folyamatban van ugyanis a megjelenése a Gyöngyös melletti Sár-hegy szítakötőfaunájárói készült dolgozatnak (TOTH-BÁNKÚTI 1907). A fentiekben ismertetett irodalomban 38 szitakötőfaj a Mátrában való előfordulásáról találhatunk adatokat. A fentiekhez kiegészítésképpen még annyit, tiogy átnéztem a Természettudományi Múzeum Állattárának szitakötőgyűjteményét és abban újabb mátrai példányokat nem találtam. 23