Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 12. (1987)

Czájlik, P.: Adatok három ritka denevér faj észak magyarországi előfordulásához

Lye... Gymnocarpium dryopteris , a Polypodium interjectum és a Dryopteris carthusiana a klímajelző. A virágos növények közül a Primula elatior , Scopolia carniola , Daphne mezereum a legfontosabb montán elem: STANDOVAR (1987). Az Eszak-Tarna Dombvidék területén a denevér fauna kutatását 1987-ben kezd­tük meg. Eddigi eredményeink: Myotis mys stacinus egy elhullott példányát találtuk Járdánházán, a Palina lina pusztai erdészház udvarán 1987. 08. 20-án. Mérhető testmére­völgyben, a Pa! tei: fül: 13,0 mm, alkar: 31,1 mm, lábszár: 14,1 mm. bf KÜI MUUII LUL l UUVdD IdUUl . I 6Э UHICÍ6 bőin Ï lUXi £. J \ I -LJ.J.. (.** , S i , iC J T l» W» *t i*P«í»í 50,0 ill. 47,5 mm, farok: 44,0 ill. 45,1 mm, alkar: 41,5 ill. 43,0 mm, lábszár: 20,5 ill. 21,5 mm, he a , J X X i. . L. í , J IMIM . A Myotis mystacinus és a Myotis bechsteini űárdánháza határában lévő élő­lyeinek montán jellegét jelzi, hogy a térségben a Primula elatior közönséges, a Dentaria glandulosa a Petasites albus kíséretében faciès képző a montán bükkö­sökben. Montán színező elemek továbbá: Dryopteris carthusiana , Daphne mezereum , Polystichum aculeatum , Pteridium aquilinum . VARGA - REDEI (kézírat). A Myotis bechsteini Bükkszenterzsébet határában lévő Erzsébeti völgyben található élő­helyének montán jellegét a közelben élő Lycopodium clavatum jelzi. ZAY - BENEDEK (1987). E terület részletes növénytani feltárása még a jövő feladata. A kelet-szlovákiai adatok, valamint a hazai élőhelyek növényzetének hason­lósága alapján a Myotis bechsteini és a Myotis mystacinus észak-magyarországi előfordulási területeit a kelet-szlovákiai populációk déli diszjunkt területei­ként értékelhetjük. Köszönetet mondok a Vásárhelyi István Természetvédelmi Szakkör tagjainak, akik sokat segítettek a fenti megfigyelésekben és adatok összegyűjtésében. FÜGGELÉK Denevéraktivitás az 1987. 07. 30.-08. 16. közötti denevérhálózás idején a Csörgő lyuk előtt: 20 óra 10-30 perc: Nyctalus noctula kint 21 óra 23 perc: a denevérek a felső lyukon kifelé 21 óra 20 perc: Myotia daubentoni kifelé Myotis dasycneme 21 óra 31 perc: Rhinolophus hipposideros kifelé 21 óra 38 perc: Eptesicus serotinus kint 22 óra 23 perc: Rh. hipposideros kívülről 22 óra 50 perc: Rh. hipposideros kifelé 22 óra 50 perc: a hálók előtt kint folyamatos a denevérek mozgása 22 óra 53 perc: Eptesicus serotinus kint 23 óra: Plecotus auritus kint 23 óra 20 perc: kint erősen csökkent a mozgás (1-2 denevér) 23 óra 30 perc: Myotis daubentoni kifelé 22 óra 50 perc: a háló előtt kint folyamatos a denevérek mozgása 22 óra 53 perc: Eptesicus serotinus kint 23 óra: Plecotus auritus kint 23 óra 20 perc: kint erősen csökkent a mozgás (1-2 denevér) 23 óra 30 perc: Myotis daubentoni kifelé 23 óra 36 perc: Plecotus auritus kint 0 óra 03 perc: Myotis brandti kifelé 0 óra 10 perc: Myotis daubentoni kifelé 0 óra 25 perc: Rh. hipposideros befelé 0 óra 32 perc: M. daubentoni kifelé 0 óra 33 perc: Rh. hipposideros befelé 0 óra 41 perc: Rh. hipposideros befelé 0 óra 45 perc: Rh. hipposideros befelé 0 óra 51 perc: Rh. hipposideros befelé 131

Next

/
Thumbnails
Contents