Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 12. (1987)

Czájlik, P.: Adatok három ritka denevér faj észak magyarországi előfordulásához

Fol. Hist.-nat. Mus. Matr., 12: 129-132, 1987 Adatok három ritka denevér faj észak magyarországi előfordulásához CZAJLIK Péter Budapest ABSTRACT: (Data on the occurrence of 3 гаге bat species /

Myotis mystacinus KÜHL., M. bechsteini KÜHL, M. dasycneme BOIE./ in Northern Hungary) - The author reports new occurrence of the 3 bat species in the Mátra Mountains. A review on the occurrence of these species in Hungary and Eastern Slovakia is also presented. A hazai szakirodalomban a Myûtis mystacinus KÜHL, a Myotis bechsteini KÜHL és a Myotis dasycneme BOIE előfordulásáról igen kevés adatunk van. A magyarországi denevér faunát összefoglaló mü: MÉHELY (1900) Myotis mystacinus adatait nem tekinthetjük mérvadónak, hiszen akkor még M. mystacinus alatt egy fajként kezelték a M. mystacinust és a M. brandti EVERSMANN-t, így MÉHELY megállapítását, miszerint a M. mystacinus hazánkban gyakori - nem fogadhatjuk el. TOPÁL (1969) szerint Magyarországon ritka faj, csak a hegyvidékről került elő. Ritkaságát bizonyítja, hogy az utolsó jelentős, országosnak nevezhető denevér felmérés - amelyet MACSKÁSSY és MÉSZÁROS 1965-73 között végzett a denevérek parazitológiai vizsgálata kapcsán - 792 megvizsgált példányból csupán 1 példány M.mystacinus-t (Mánfai brlg. 1967 12. 2.) talált. MÉSZÁROS (1971). T0PÄL (1969) szerint a Myotis mystacinus a Myotis fajok közül a leginkább hidegtűrő. Nyári búvóhelye épületek padlása, zsuptetó, falrepedés, faodú, fakéreg. Nyári és téli szálláshelye mindig közel van egymáshoz. Egyes fajok észak-magyarországi előfordulásainak megítélésében igen fontos támpontot nyújtanak a szomszédos kelet-szlovákiai elterjedési adatok. KeletSzlovákia denevér faunájának leírását MOSANSZKY (1980) készítette el a Kassai Múzeum gyűjtése, az irodalmi adatok, illetve egyéb múzeumi gyűjtések alapján. MOSANSZKY (1980) a Myotis mystacinus kelet-szlovákiai elterjedéséről az alábbi adatokat adja meg: Szlovák Karszt

: Borka (852 m) 1955/56 tél VACHOLD; Drienovec (Somodi)? dat.; Hacavska (Ájfalucska) (800 m) 1958 02. 07.; Jelsava Uolsva) in TOPÁL (1954); Zadielske Dvorniky (Szádudvarnok) 1954/55 tél VACHOLD. Murányi Karszt : Murafi-Velka Luka (Murányi Nagyrét) (876 m) 1954 09. 20.; Sumiac (Királyhegyalja) (856 m) 1955/56 tél VACHOLD. Kassai medence

: Preőov (Eperjes) (225 m) 1961 08. ? ; 1964 02. 07. egy ház padlásán. Szlovák Érchegység

: KosiCka Béla (Kassa Béla) 1976 06. 27.; Velka ruzinska (Na,gyruzsin) (614 m) 1977 02. 10.; Zadavka n. H. (Ágostonlak) (870 m) (gerenda házban) 1974 07. 24.; Kassa, Csermelyvölgy. (240 - 350 m) in TOPÁL (1954). Szlovák paradicsom

: Dobsinai jégbrlg. (971 m) 1951 02. 05.; 1955/56 tél; 1963 1964; 1968-70 HANÁK. Alacsony Tátra

: Demanovska dolina (Deményfalvi völgy) (903 m) 1959 01. 08. Magas Tátra

: Zdiar - Bielovodska (Zsgyár) (1020 m) 1962 09. 27. és a környező erdőkben 1962 06. 09. A továbbiakban említ még előfordulásokat a Bélai Tátrából, a Szalánci völgyből, Arvai völgyből és Zuberekből, valamennyi 600 - 1020 m magasságban montán jellegű élőhely. A Myotis bechsteini MÉHELY (1900) összefoglaló munkájában csupán 4 lelőhelylyel szerepel, valamennyi szlovákiai adat: Kassa - Bankó; Csallóköz - Somorja; Zay - Ugrócz (Trencsén); Meleghegy (Gömör megye). A mai Magyarország területéről az első adatot szintén MÉHELY (1910) közli: Vörösvári brlg. 1907 05. 03. SZIKLA Gábor gyűjtése. A dolgozat szerint a M. bechsteini "Európa északibb tájainak lakója, a hajdani tundra fauna maradványának tekinthető." TOPÁL (1954) csupán három hegyvidéki élőhelyet említ a magyarországi denevér fauna teljeskörű leírásában. Topái (1969) az alábbiakat jegyzi meg: "Eddig csak hegyvidékről került elő, valamivel ritkább a horgasszőrű denevérnél. 129