Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 12. (1987)
Endes, M.: A Gyöngyös-Tarna hordalékkúp-síkság gerincesállat-világa
mennyiségi és minőségi változásai, valamint az ívási idő is módosító tényezők hétnek némileg. A herpetofauna tagjairól (kétéltűek és hüllők) azt kell tudnun hogy átmenetileg, az igen rövid reprodukciós szakban - amely néhány nap, legfe jebb egy-két hét - más típusterületre mennek át. A madarak jellemzése, miután csak költő fajokat tárgyalok, legjellegzetesebb fészkelőhelyeik szerint történ a március végétől július végéig számított költési periódusban. Végül az emlősö ket kotorékuk, lakőüregük (ha van), tehát szintén szaporítóhelyük topográfiája szerint tárgyalom. Számos állatfaj több, olykor egymástól erősen éltérő típusterületen is megtelepszik. Ez főként a madarakra jellemző, amelyek eredeti, természetes sza porodőhelyeiket az emberi környezettel cserélik fel (a fordított esetre is van példa!) s ez fajonként más-más arányban figyelhető meg. Hangsúlyozni kell azon ban, hogy ez nem azonos az urbanizáció jelenségével, s az érintett fajok esetében ezt külön jelzem. Azt is tudjuk, hogy a szaporodóhelyek és közvetlen kör nyezetük igen gyakran nem esnek egybe a táplálkozó, vagy telelőterülettel, ame lyet az állatok naponta többször meglátogatnak, avagy arra akár egy egész aszp tusra terjedő időtartamra áthúzódnak. E bonyolult és dinamikus jellegű összefüggések teljes feltárása azonban még várat magára, mert ehhez számos elméleti és gyakorlati probléma meoldása lenne szükség. A sorszámozott lelőhelyek feltüntetését (lásd térkép!) a Magyarország Föl rajzinév-tára (FÖLDI) alapján végeztem, ám a szélesen elterjedt fajok esetében a "mindenütt" jellemzést alkalmaztam. A mennyiségi viszonyok érzékeltetésére csupán meglehetősen általános kifejezések - tömeges, gyakori, kevés, ritka, al kalmi - mint relatív karakterisztikák kínálkoztak, amelyeket természetesen gerinces osztályonként külön-külön kellett meghatározni. De úgy vélem, az abudan cia és a dominancia fogalmak használata nélkül is a valósághoz közeli képet nyújthatok. Megjegyzem, hogy a tenyésztett halak esetében még a fenti, általán kifejezések használata sem lehetséges, mert az antropogén változások (ivadék-k helyezés, lehalászás) döntően befolyásolják a "populációk" létszámát. A TÉRKÉPEN ÉS A FAJOK LEÍRÁSÁNÁL SZEREPLŐ ÉSZLELÉSI PONTOK JEGYZÉKE. 1. Kerecsendi Berekerdő 33. Szarvágy-patak Hortnál 2. Tarjáni-patak Gyöngyösnél 34. Vámosgyörki park 3. Szurdokparti bányató 35. Vámosgyörki rét 4. Gyöngyös-Nagyrédei-víztároló 36. Rédei-Nagy-patak Vámosgyörknél 5. Külső Mérges-patak Gyöngyösnél 37. Nagyfüged 6. Gyöngyös-patak Gyöngyösnél. 38. Bene-patak Nagyfügednél 7. Csók'áspuszta 39. Tarnóca-patak Nagyfügednél 8. Borhyfelső-tanya 40. Tarna-folyó Tarnabodnál 9. Erzsébettér 41. Tarnabod 10. Tarna-folyó Kápolnánál 42. Erdőtelek 11. Detk 43. Tarna-folyó Tarnazsadánynál 12. Tarnóca-patak Kistarnóca-pusztánál 44. Ürgeháti kubiktó 13. Bene-patak Detknél 45. Tárnáméra 14. Kompolt 46. Alatkacsárda 15. Gyöngyöshalászi-víztároló 47. Rózsahegyi-erdő 16. Aranyos-erdő 48. Csányi-rét és víztároló 17. Hanec-rét 49. Csány 18. Tasi-rét 50. Szarvágy-patak Csánynál 19. Gyöngyös-patak GyöVigyöshalásznál 51. Jászárokszállás 20. Karácsond 52. Visznek 21. Ludas 53. Zaránk 22. Tarna-folyó Kainál 54. Boconád 23. Atkár 55. Bernáthegyi-erdő 24. Rédei-Nagy-patak Atkárnál 56. Nagy-lapos 25. Nagyút 57. Pusztafogacs 26. Tarnóca-patak Nagyútnál 58. Hevesi sóderbánya 27. Káli-tagi erdő 59. Tarna-holtág Tarnaőrsnél 28. Cinér-rét 60. Erk 29. Káli sóderbánya 61. Tarna-folyó Tarnaőrsnél 30. Adácsi-víztároló és Adács 62. Tarnaőrs 31. Hort 63. Heves 32. Ágói-patak Hortnál 64. Jászszentandrás 110
