Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 11. (1986)

Bába, K.: Magyarország szárazföldi csigáinak besorolásához felhasznált fajarea térképek és értelmezésük II.

Az északi félgomb horizontális zonális vegetációövei vertikálisan a hegyvidékeken a különböző tengerszint feletti magasságokban zónákat alkotva ismétlödnek ( 10. ábra). MEL'SKL et al. 196". Az egyes makroklirnatikus éghajlati övekben az egyes növényzeti zónák különböző' magasságokban helyezkednek el. Az arktikus és a boreális éghajlatnak megfelelő nivalis és alpesi növényzeti zónák az Atlasban 3000 m körül, a Balkánon (Pirin, Rila, Sztara-Planina ) 2000 m körül húzódnak, mig északon 1000 m-re csökken e zónák ma.üassá.üa. Az egyes ou-ópai magashegységekben szintén eltérő ma másságban helyezkednek el az azonos vagy ökológiailag egymásnak megfelelő növényzeti zónák. Erről részletesen áttekintést a Balkán különböző hegységeire nézve VARGA. 1971, az európai hegységekre nézve FREITAG, 1962; MEUSEL et al. 1965 nyújtanak. A növényzet (és klima ) zonális elrendeződésének az egyes hegységekben az egyes launakörök szétterjedése szempontjából van jelentősége. A boreo-alpi (subalpi) elemek diszjunkciója, továbbá a kontinentális, főleg a szibériai faunaelemek déli magasegységekben való terjedése az alpi fokozathoz kötött. A boreo-alpi és egyes keletszibériai disjunkciójú fajok észak felé egyre alacsonyabb tengerszint feletti magasságokban fordulnak elő (.Skandináviában összefüggő, Közép-Európában, az Alpokban széttagolt elterjedést mutatnak). A kelet-európai síkság északi részén areájuk folytatólagos lel .et pl. Discus rudoratus. Л csigáknak a növényasszociációkkal való szoros kapcsolata BABA, 1977; BÁBA et al. 1983, melynek nyilvánvalóan az élőlények közös szétterjedési sajátságai révén DÉVAI, 1970 történeti okai vannak, ami lehetőséget nyújt a recens növénycönozisok ma— lakologiai vizsgálatából kiindulva a kronologiailag rögzített quarter és holocén faunák felhasználásával, adott quarter vagy holocén fázis növényzetének rekonstruálására. Az eddigi Lapasztalatok szerint ( 13ÁÍ3A-FUHOH, 1984) egy-egy növényasszociáció rekonstruálása állatföldrajzi módszerekkel matematikai eljárások és pollenanalizis felhasználásával lehetséges. Az eljárás mintegy kontrollként erősíti e fejezetben tárgyaltakat. A f

osszilis adatok szerepe Az areaanalitikus zoogoouráíiai osztályzásba eddig bevont élőlénycsoportok közül nincsenek fosszíliái a szitakötőknek, a bogaraknak, a lepkéknek. Szórványos fosszíliái vannak a madaraknak, egyes emlősöknek. Kzek esetében kizárólag a recens areák adnak lehetőséget osztályzásra. Más emlősök és csigák esetében azonban rendelkezünk kellő számú információval, melyek a miocén-pliocén-pleisztocén és holocén időszakokat is átfogják (pl. Holicigona banatica

). A fosszilis adatoknak az adott zooceográíiai rendszerben való felhasználhatóságát az indokolja, hoQy a faunakörök jelenben mutatott klímajellege az aktualizmus elve alapján következtetni enged a negyedkori megőrzési centrumok klímajellegére. A különböző' szétterjedési centrumokhoz tartozó faunaelemek az egyes fá-zisokban a refugiumok joliegének megfelelő szabályszerűséget kell mutassanak megjelenésük idejét és gyakoriságukat tekintve. Ezért a rendszerezésnél felhasznált 133 nem synantrop csigafajt szétterjedési centrumok szerint rendeztem és VÁOVÖLGYi, 1954; .IAKCKKL, 1960 (pliocéukori előfordulások) LO/ÍEK; 196<1 , 1965, 1976, 1978, valamint KROLOPP, 1965,1969, 1973, 1975 munkái alapján kigyűjtöttem a pleisztocén és holocén klimafázisokra vonatkozó adatokat külön-külön csoportosítva a magyarországi alföldi és hegyvidéki, továbbá a csehszlovákiai hegyvidéki előfordulásokat. A későbbiekben az egyes faunakörökről közölt résztáblázatokban zárójelbe tett kereszttel lettek jelölve, hogy a kérdéses kordban az egyes fajok dominánsak voltak-e? A táblázat adatainak felülvizsgálatáért és kiegészítéséért köszönetet mondok or. KROLOPP Endre kollegámnak (2. táblázat). A ki.qyujtés során csak a stratiográfiai értékkel rendelkező adatokat leheteti felhasználni. A század eleji adatok jó része, akár az emlősök esetében (KRETZOI, 1963) használhatatlan, mert csak "pleisztocén" jelöléssel. van ellátva. A negyedkori dinamika feltárása szempontjából csak a jól feltárt területek adatai nyújthatnak regionális áttekintést. Kurópa eddig foltárt monoton környzeti adottságokkal rendelkező részével szemben ( К elet- Európai tábla, l-.szak Német Síkság) a Kárpát-medence kiemelkedő szerepet játszik (LOZ1CK, 1976, 1978). Egyrészt mert innen származik a loütöbb jól értékelhető" stratiográfiai adat, másrészt mert a fő megőrzési centrum komplexumhoz a Balkánhoz közel van, s végezetül változatos orogeográfiája, nagy fajgazdagsága a negyedkori dinamikái és a faunaelemek ökológiai viselkedéséi jól láttatja. A fosszilis adatok és az idézett munkák áttekintése után kitűnik, hogy a különböző időszakok faunája akárcsak a jelenben is tapasztalható, a meleg és hidegtfírés szempontjából keverék fauna voll. Ivgyik oka ennek az oxklavckbon való fennmaradás, amely intra és exlrazonális növény társulásokban képzelhető el, akárcsak "napjainkban (periférikus izoláció). Л másik tényező az egyes fajok ökológiai sajátosságaiban keresendő, azaz a fajok idényeiknek megfelelően zonáJisan és normál eloszlással terjednek szél. 59