Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 11. (1986)
Bánkuti, K.: Rétság környékének szitakötő (Odonata) faunája
Sympetrum vu iga tum vulgatum LINNÉ, 1758: Fekete-patak: 1986. VIL 9. (l о) HP. Tankpálya: 1986. VIL 1. (l ç) BK. AZ EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE Jelen munka 32 fajhoz tartozó 2198 db szitakötő adatait tartalmazza. A Rétság környékéről előkerült fajok száma 33-ra emelkedik, ha figyelembe vesszük a Sympetrum flaveolum banki előfordulását említő korábbi irodalmi adatot Ez a 33 faj, ha a faunánk állandó tagjának tekinthető 58 fajhoz viszonyítjuk, a hazai fauna 57 %-át jelenti. A Rétság környékén előforduló fajok DÉVAI, BODNARNÉ és BENEDEK ( 1976 ) elemzés e szerint a következő gyakorisági csoportokba tartoznak; - igen gyakori: 1 faj ( Sympecma fusca ): - gyakori: 15 faj ( Platycnemis pennipes , Coenagrion puella , C. pulchellum , Ischnura elegáns, L pumilio, Enallagma cyathigerum , Lestes barbarus, L. s pons a, L. vir ens, Agrion splenden s, Aeshna mixta , Libellula depressa, Sympetrum méridionale, S. sanguineum, S. vulgatum ); - közepesen gyakori: 11 faj ( Coenagrion ornatum , Lestes dryas , Agrion virgo, Anaciae— schna isoscele s, Anax imperátor, Gomphus vulgatissimus , Libellula quadrimaculata, Orthetrum albistvlum, O. brunneum, O. cancellatum, Sympetrum flaveolum )j - ritka: 1 faj ( Aeshna cyanea ): - szórványosan előforduló: 5 faj ( Coenagrion hastulatum , Pyrrhosoma nymphula, Anax parthenope, Somatochlora metallica, Epitheca bimaculata ). Chorológiai szempontból a Rétság környékén előforduló szitakötő taxonok a következő faunaelem csoportokba (DÉVAI, 1976) tartoznak: - holomediterrán faunaelemek: 9 taxon ( Sympecma fusca, Lestes barbarus, Aeshna cyanea , Ae. mixt a, Anax imperátor imperátor , Orthetrum brunneum brunneum, O. cancellatum cancellatum, Sympetrum méridionale, S. sanguineum sanguineum ); - atlantomediterrán faunaelemek: 1 taxon ( Anaciaeschna isosceles isosceles ); - pontomediterrán faunaelemek: 9 taxon ( Coenagrion ornatum, Pyrrhosoma nymphula interposita , Ischnura pumilio, Lestes virens vestalis, Agrion splendens splendens, Anax parthenope parthenope, Gomphus vulgatissimus vulgatissimus , Libellula depressa, Orthetrum albistylum albistylum )j - ponto-kaspi faunaelemek: 4 taxon ( Platycnemis pennipes pennipes, Coenagrion puella puella, C. pulchellum interruptum, Ischnura elegáns pontica ); - szibiriai faunaelemek: 6 taxon ( Enallagma cyathigerum cyathigerum . Lestes dryas, L. sponsa sponsa , Libellula quadrimaculata quadrimaculata, Sympetrum flaveolum, 5. vulgatum vulgatum ) ; - nyugat-szibiriai faunaelemek: 4 taxon ( Coenagrion hastulatum, Agrion virgo virgo,, Somatochlora metallica metallic a, Epitheca bimaculata bimaculata ). Ezen csoportosításból megállapítható, hogy Rétság környékére a holomediterrán és a pontom editerrán faunaelemek dominanciája jellemző. Jelentősek még a szibiriai, ponto-kaspi és a nyugat-szibiriai faunaelemek. Az atlantomediterrán faunaelemek száma csekély. Ezt a faunaképet a hazai szitakötő fauna chorológiai jellemzőivel összevetve (2. ábra) a következők figyelhetők meg: Rétság környékének szitakötő faunájából hiányoznak az adriato-mediterrán, a mongol és az eremiális faunaelemek; lényegesen kisebb továbbá a nyugat-szibiriai elemek aránya. A többi faunaelem csoportot a hazai fauna összetételéhez viszonyítva Rétság környékén a pontom editerrán faunaelemek esetében jelentős, a holomediterrán, ponto-kaspi, szibiriai faunaelemeknél pedig közepes mértékű pozitív anomália, az atlantomediterrán faunaelemeknél viszont enyhe negatív anomália figyelhető meg. A Rétság környékén részletesen megvizsgált négy biotóp ( 1. ábra) faunája közöct igen jelentős eltérések figyelhetők meg a DÉVAI (1976) által a területi gyűjtésre javasolt módszerrel végzett kvantitatív felmérések eredményeképpen. A négy biotóp közül 3 (Fekete-patak, Lókos-patak, Tankpálya) területén 1986. VI. 22-én végzett Zvgoptera felmérések adatai alapján a Fekete-patakra a Platycnemis pennipes. a Lókos-patak vizsgált szakaszára a Platycnemis pennipes és az Agrion splendens , a Tankpályára a Lestes sponsa dominanciája volt jellemző. Az előző év azonos napján (l985. VL 22.) végzett felmérés alapján elemezhető a Bánki-tó Zygoptera faunája is, s ebből egyértelműen kitűnik, hogy jelzett időben a Bánki-tónál kizárólag Platycnemis pennipes és Ischnura elegáns fordult elő, az előbbi'dominanciájával (3. ábra). Némileg eltérő képet kapunk, ha a kétéves gyűjtések összesített adatait tesszük vizsgálat tárgyává. Ezek szerint a Bánki-tóra az Ischnura elegáns, a Fekete-patakra a Platycnemis pennipes, a Lókos-patakra ugyancsak a Platycnemis pennipes, a Tankpályára pedig a Lestes sponsa és az Ischnura pumilio dominancája jellemző. 25
