Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 11. (1986)
Bánkuti, K.: Rétság környékének szitakötő (Odonata) faunája
Fol. Hist-nat Mus. Matr. 11. 1986. Rétság környékének szitakötő (Odonata) BÁNKUTI Károly Rétság ABSTRACT; (The adder-fly (Odonata) fauna of the vicinity of Rétság) Author made investigations on the adder-fly fauna of the vicinity of Rétság« which lies between the Börzsöny and Cserhát Mountains. Ke makes known the data of 2198 adder-flies, which belong to 32 species. The collecting of Coenagrion hastulatum , further on the Pyrrhosoma nymphula , Anax parthenope , Somatochlora metallica and the Epitheca bimaculata on the investigated area is a considerable faunistical result. The paper examines the chorological peculiarities of the adder-fly species of the Rétság region, as well as the composition of the Zygoptera fauna in four, . specifiedly investigated, typical biotops. Rétság az Északi-KÖzéphegység nyugati részén, a Börzsöny és a Cserhát közé ékelődő ún. Rétsági medencében fekszik. Ez a kis medence az Ipoly tágas völgyének déli irányba kinyi' 1 ló öblözete, amely a Duna felé rövidebb utat kereső Ős-Ipoly völgye volt (UDVARHELYI, 1973). Felszíne igazi cserháti tájakat idéz; enyhe lejtésű dombok, szelíd lankák teszik változatossá, s köztük a kevés csapadék következtében kis vízhozamú patakok, melyek vizét a Lókos-patak gyűjti össze, és szállítja az Ipoly felé. Az évi átlagos csapadékmennyiség 550-600 mm, így az ország legszárazabb területei közé tartozik. A nyár száraz és meleg, a tél sok havat, s rekordhidegeket hoz, 1985. januárjában például mértek itt -30 C° alatti hőmérsékletet is. Rétsáü környékén ezidáig rendszeres odonatológiai kutatásokat nem folytattak, korábbi irodalmi adatot is csak egy dolgozatban találunk. Eszerint 1944-ben ÚJHELYI Sándor Bánkon 8 szitakötőfajt gyűjtött: Platycnemis pennipes , Ischnura elegáns, Lestes sponsa , Lestes viren s, Agrion splendens, Sympetrum flaveolum," Sympetrum méridionale, Sympetrum sanguinoum (ÚJHELYI, 1955). 1985. V. 13-tól 1986. VIIL 15-ig 101 alkalommal érkezett adat a vizsgált területről. Összesen 2198 szitakötőt sikerült fogni (1396 S és 802 о példányt), melyek 32 fajhoz tartoztak ( 16 Zygoptera és 16 Anisoptera - I. táblázat). »Az ÚJHELYI által közölt fajokból a Sympet r um fl a veolum ot nem találtuk, a többi faj egyedei viszont előkerültek. Néhány faj előfordulása azt igazolja, hogy Rétság környéke odonatológiai szempontból igen érdekes terület. A Coen a grion hastulatum ot a Bükk-hegységből (Elza—lak) és Leányfaluról ismertük, most újabb hazai gyűjtőhelyére bukkantunk. A Rétság és Tolmács közt elterülő tankpálya pocsolyáinál fogtam 3 â példányt, 1986. VL 22-én. Ezek a pocsolyák kitűnő élőhelyek a szita kötőlárvák számára, így fenáll a lehetősége, iio^ ezirányú kutatások a Coenagrion hastulatum lárvájának előkerülését eredményezik. A Pyrrhosoma nymphula interposita elsősorban hazánk dombvidékeiről ismert, ezt erősíti meg itteni előfordulása is. 1986. májusában Tolmácson a Fekete-pataknál szinte méterenként láthattunk egy-egy példányt A Lókos-pataknál mindössze egy db-ot gyűjtöttünk. Nagyo bb tavaink mellől, jobbára az Alföldről kerültek elő az Anax parthenope imágói és lárvái. Mi a Bánki-tónál gyűjtöttünk egy hímet A Somatochlora metallica hűvösebb vizeink mellett szórványosan fordul elő (pl. Bátorliget, Hanság, Szakonyfal u). Mi is gyűjtöttük ezt a fajt Tolmácson, a Fekete-patak mellett, továbbá megfigyeltük a Lókos-pataknál, Bánk- Felsőpet ény között A Lókos-patak alsóbb szakaszán (Érsekvadkert) való gyűjtése és megfigyelése is bizonyítja, hogy nem esetleges előfordulással, messziről elkóborolt példányokkal van dolgunk. Említést érdemel az Epitheca bimaculata is, melynek kifejlett nősténye Tolmácson került kézre. Mivel ezen faj imágói igen gyorsan és kitartóan repülnek, nagyon valószínű, hogy ez az egyed messzebbről, a Duna mellől vetődött ide. A GYŰJTÖTT ANYAG FAUNIS ZTIKAI ADATAI Az alábbi faunalistára csak az 1985-86-ban gyűjtött szitakötők faunisztikai adatait vettem fel, az ÚJHELYI-féle adatok megismétlésének nem láttam értelmét A faunalista Összeállításánál a DÉVAI (1977) által javasolt rendszert és nevezéktant követtem. Az 21
