Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 11. (1986)

Czajlik, P.: Dr. Véghelyi Lajos gyüjteménye: faunisztikai adatok Magyarország gerinces faunájához II (Mammalia: Insectivora, Chiroptera)

VÁSÁRHELYI gyűjtés (19 29-39) 2. Hermann Ottó-barlang; Rhinolophus euryale Miniopterus schreibersi 3. Szt István-barlang; Rhinolophus ferrumequinum Myotis myotis 4. Háromkúti-ba rla ng; Miniopterus schreibersi 5. Görömbölyta polcai-barlang: Rhinolophus euryale Myotis capaccinii Miniopterus schreibersi 6. Kecskelyuk-barlang: Rhinolophus euryale Barbastella barbastellus Miniopterus schreibersi Rhinolophus ferrumequinum Myotis blythi oxygnathus 7. Lillafüredi Anna-barlang; Rhinolophus ferrumequinum VÉGHELYI - SEBŐS gyífjtés (1922-1934) 2. Hermann Ottó-barlang (1931); Rhinolophus hipposideros Miniopterus schreibersi Plecotus austriacus 3. Szt István-barlang (l93l): Eptesicus serotinus 4. Háromkúti-barlang ( 1931 ); Myotis emarginatus Myotis myotis Myotis blythi oxygnathus Miniopterus schreibersi 5. Görömbölytapolcai- barlang

; Rhinolophus euryale Myotis blythi oxygnathus 6. Kecskelyuk-barlang (1922-31-32); Rhinolophus euryale Barbastella barbastellus Miniopterus schreibersi 7. Gulicska-barlang (l93l); Rhinolophus ferrumequinum 8. Szt István-zsomboly; Myotis myotis 8. Ka puszta-barlang; Plecotus auritus 9. Csókási-barlang: Rhinolophus hipposideros Barbastella barbastellus A TOPÁL (1954) dolgozatában nem szereplő denevér lelőhelyek, és az ezekhez tartozó megjegyzések: Rhinolophus ferrumequinum: 1. Esztergom, Üveghomokbánya; 2. Gulicska-zsomboly (érdekes, hogy az üveghomokbányai adat KUBACSKA gyűjtése (1924. XI. 5.), mégis kimaradt KUBACSKA (1926-27) dolgozatából). Rhinolopus hipposideros: 3. Esztergom; 4. Strázsa-hegyi barlang; 5. Esztergom, Fárikút; 6. Bajna, Orhegyi-barlang; 77 Hermann Ottó-barlang; 8. Nagyszál, Násznép-barlang; 9. Pilisszántó. TOPÁL (1969) az alábbiakat írja a faj nyári tartózkodásáról: "Nyáron a hímek és nőstények, úgy látszik, különváltan élnek, mert míg a nőstények kisebb-nagyobb kölykező csoportokba tömörülnek, addig a hímek többsége szétszóródva, magányosan tölti a nyarat Csak mintegy 20 %-ban találni hímeket az ilyen kölykező szállásokon. A kis patkósorrú denevér nyári szállásai rendeltetésük szerint különbözőek. így a nőstények a legtötob esetben valamilyen emberi építményben: padláson, toronyban ütik fel közös tanyájukat, míg a hímek ezekon kívül tárnákban, kisebb barlangokban, barlangok bejárati szakaszaiban, pincék!: en is tanyáznak. A kölykezési szállásnak védettnek és lehetőleg melegnek kell lennie. Előnyben részesitik a deszkával és palatetővel borított padlásokat. Fontos követelmény, hogy sötét legyen a tanyahely, és a baglyok, de legfőképpen az emberek ne háborgassák. ... Kölykezési ideje június vége vagy legkésőbb július eleje. ... Július végén, augusztusban az ivarérett hímek is megjelennek a nyári szálláson." A fentiekhez képest érdekes, hogy VÉGHELYI 1926. VII. 26-án az esztergomi Strázsa-barlangban 2 M-t, 11 F-t, 2 juv. F-t és 1 juv. M-t gyűjtött Rhinolophus euryale: 10. Budapest, Farkas-völgy. E faj aránylag kevés lelőhelyről ismeretes, ezek is főként nyári tanyahelyek. Téli szállásai - a jelek szerint - főleg mély barlangok, zsombolyok. TOPÁL (1969) megállapítását VÉGHELYI 1918 XI. 21. (l F, 2 M), valamint 1919. I. 14. (2 F, ÍM) Farkas-völgyi gyűjtése megerősíti. 143