Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 10. (1985)
Kordosné, Szakály, M.: Legányi Ferenc munkássága a Természettudományi Múzeum Paleobotanikai gyűjteményének tükrében
tény, hogy földrajzilag szúk területről, Eger környékéről, a Bükk pereméről ismerünk különböző korú, teljesnek mondható fajszámú flórát. így lehetőség nyilt arra, hogy a növényföldrajzi különbségekből adódó összehasonlítási hibalehetőség kiküszöbölődjék, a flóraszukcesszió reális menete megismerhetővé váljon. Különösen jelentős ez a tényező a felső-miocén flórák esetében, amikorra az addig egyöntetűbb, meleg-nedves klímát igénylő paleotrópusi flórákat már nagyrészt felváltotta a változatos arktotercier, vagyis a mai növénytársulások őse. LEGÄNYI Ferenc fennmaradt és az egri Dobó István Vármúzeumban őrzött kéziratos naplói, valamint a közgyűjteményekben elhelyezett feldolgozott leletei szerint mintegy 35 általa begyűjtött paleobotanikai lelőhelyről van tudomásunk a felső-eocéntől a felső-pleisztocénig. Ugyanekkor mások által csak mintegy 18-20 lelőhely vált ismertté. Gyűjtéseink nagyságrendjét jól mutatja az az összeállítás, amely a Természettudományi Múzeum Növénytárának Paleobotanikai gyűjteménye alapján készült. A teljes leltározott állomány 1984.közepén 21 442 tétel volt, amelynek 16,2 %-át LEGÁNYI Ferenc gyűjtötte be, lelőhelyenként az alábbi mennyiségeket. Eger-Kis-Eged 1801 db Budapest-öbuda, Nagybátony 881 db Eger-Wind-gyár 297 db Budapest-Csillaghegy 174 db Budapest-Óbuda 91 db Eger-Tihamér 60 db Budapest-Óbuda, Bohn-gyár 40 db Budaujlak 34 db Budapest-Óbuda, Ujlaki-gyár 31 db Eger-Vécsey-völgy 18 db Ipolytarnóc 15 db Felsőtárkány 13 db Noszvaj 11 db Egyéb 17 db összesen: 3483 db A LEGÁNYI Ferenc által gyűjtött növénytári leletek kronológiai megoszlása a következő: Felső-eocén 1018 db Alsó-oligocén 1958 db Középső-oligocén 26 db Felső-oligocén 214 db Középső-miocén /"helvét"/ 58 db Felső-miocén /^szarmata/ 66 db "Harmadkor" 14 db Kor nélküli 129 db összesen: 3483 db LEGÄNYI Ferenc ősnövénygyüjtési aktivitásának nyomonkövetésére a gyűjtési évek hiányos feljegyzése miatt kevesebb lehetőség kinálkozik, mint a lelőhelyek és földtani korok esetén. Régi gyűjtés /1930-as évek/ címén mindössze 85 db Eger-Wind-gyári ősnövény van a paleobotanikai gyűjteményben. 1947 és 1948-ban elsősorban a budai téglavetők bányagödreiben végzett gyűjtést, különösen a Nagybátonyi-téglagyárban /851 db/, és Ipolytarnócon /összesen 983 db/. 194 9-ben csak kisebb gyűjtöutakat tett Buda környékén /18 db/ és az Eger-Tihamér lelőhelyen /17 db/. LEGÁNYI gyűjtőmunkája a Növénytár paleobotanikai gyűjteményében hosszabb szünet után 1956-ban jelentkezik ismét, amikor megbízásra ismét a budai téglagyárakat /Bohn és Újlaki/, valamint a csillaghegyi agyagfejtőt látogatja. Ekkor 121 leletet adott le a múzeumnak. Az utolsó LEGÁNYI-tól származó növénylenyomat 1958-ból való és Mikófalváról származik. A LEGÁNYI Ferencről elnevezett ősnövények közül számos példány a Természet tudományi Múzeum Paleobotanikai gyűjteményében kapott helyet, tételesen a következők: Osmunda legányii ANDREÁNSZKY, 1952: 60.1193.1. Csillaghegy; 60.1243.1. Óbuda, Bohn-téglagyár; 60.1291.1. Óbuda, Bohn-téglagyár; 60.1292.1. Óbuda, Bohntéglagyár; 60.1312.1. Csillaghegy. 2
