Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 9. (1984)

Pintér, L.: Magyarország recens puhatestűinek revideált katalógusa

26. Az A. fasciatus publikációs dátuma 1822, s nem 1823. 27. Az A. hortensis név esetleg több fajt jelöl. További vizsgálatok szűk sebesek. 28. PINTÉR et PODANI (1979). 29. WIKTOR et SZIGETHY (1983), LIKHAREV et WIKTOR (1980). 30. LIKHAREV et WIKTOR (1980). A D. camanai egyelőre törlendő. 31. WIKTOR et SZIGETHY (1983). Lehet, hogy a D. tmcicum magyarországi példányai átmenetet képeznek a tipikus D. tmcicum és, a D. ieticulatum között. 32. Első magyarországi adat: REISCHÜTZ (1978), D. klemmi GROSSU néven. WIKTOR et SZIGETHY (1983). 33. Tisztázandó az Euconulus aldeii (GRAY) faji értéke. Lásd: KERNEY, CAMERON et JUNGBLUTH (1983). 34. SCHILEYKO (1978) és követőinek rendszere elfogadhatatlan. 35. Szubgenerikus besorolása még mindig bizonytalan. 36. A Trichia hagyományos szubgenerikus csoportosítása (pl. KERNEY, CAMERON et JUNGBLUTH, 1983) tarthatatlan. Ugyancsak nem fogadható el SCHILEYKO (1978) elképzelése. 37. A nálunk előforduló „danubialis CLESSIN" aligha tekinthető alfajnak. 38. A Helícigona-óriásgenusz szubgenerikus tagolása, illetőleg genuszokra való bontása még nem történt meg megnyugtatóan. Ezért továbbra is helyesebb a hagyományos csoportosítást használni. Nem szabad egy genuszt csak azért, mivel túl sok faj tartozik bele, genuszokra bontani (KLEMM 1974). Várjuk a SUBÁI (1984) által kezdeményezett vizsgálatok eredményeit. 39. A SCHILEYKO (1978) által bevezetett Octűdeniű-szubgenus értelmetlen (SZEKERES, 1982). 40. OTTÓ (1980). 41. HAAS (1969) szerint az A. anatina az A. cygnea szinonimja. Véleményét követi WILLMANN et PIEPER (1978) is. Lehetséges, hogy így helyes, de a megokolás nem megnyugtató. 42. Andonta (Andonta) woodiana néven közli PETRÖ (1984) ezt a betelepült fajt Magyarországról. Valószínűbb azonban a Sinanodontaszubgenuszba való sorolás. 43. A Pisidium-genuszon belül nem adok szubgenerikus beosztást, mivel a rendszer még nem tekinthető át. IRODALOM: ERÖSS, Z. (19H1): Vertigo substriata (JEFFREYS 1833) a Börzsöny-hegységben. — Soosiana, 9: 47—48. — GIUSTI, F. et PEZZOLI, E. (1982): Notes on the small Hydrobioidea in Italian subterranean waters: catalogue, biogeogrophy and some systematic problems. — Malacologia, 22: 463—468. — GOLIKOV, A. N. et STAROBOGATOV, I- I- (i97S): Systematics of Prosobranch gastropods. — Malacologia, 15: 185—231. — HAAS, F. (1969): Superfamilia Unionacea. In: Das Tierreich, 88: 1—663. — HUBENDICK, B. (1951): Anisus spirorbis and A. leucostomus (Moll. Pulm.), a critical comparison. — Ark. Zool., 2: 551—557. — HUDEC, V. (1965): Neue Erkenntnisse über die Anatomie von Argna bielzi (ROSSMÄSSLER), und Bemerkungen zur systematischen Stellung der Gattung Argna COSSMANN. — Arch. Moll., 94: 157—163. — HUDEC, V. (1967): Bemerkungen zur Anatomie von Arten aus der Gattung Anisus STUDER, 1820 aus slowakischen Populationen (Mollusca, Pulmonata). — Biológia, Bratislava, 22: 345—363. — KERNEY, M. P., CAMERON, R. A. D. et JUNGBLUTH, J. H. (1983): Die Landschnecken Nord- und Mitteleuropas. — Verlag P. Parey: 1—384. — KISS, É. (1981): A magyarországi recens Clausiliidák garatredői. — Soosiana, 9: 37—46. — KISS, E. et PINTÉR, L. (1984I: A magyar89