Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 9. (1984)
Kiss, O.: A Trichoptera lárvák morfo-ökológiai vizsgálata
Hydiopsyche sp.) potrohúk hullámzásával rövid távolságon úsznak. Kúszás közben az anális nyúlványok kettős szerepet játszanak: az előre és hátramenetben segítenek a tartókhoz kapaszkodni és a rheobiontoknál lehetővé teszik az áramlással szembeni ellenállást. Az eruciform alakú lárvák testük elülső részét kibújtatva a tegezből a tori lábakkal járnak, ilyenkor az anális nyúlvány tartja a tegezt, amit a lárva maga után vonszol (8. ábra). A LÁRVÁK TEGEZÉPÍTÉSE A tegezépítésük alapján, az építőművész állatok közé soroljuk őket. A tegezükhöz szükséges növényi és ásványi anyagokat mérnöki pontossággal válogatják össze, bizonyos mértékben fajta szerint csoportosítva. A növényi anyagokat felhasználók formára vágják, rágják és csak kisebb mértékben válogatják össze őket. Más fajok mindig a fajra jellemző tegezt építenek. Vannak olyanok is, amelyek válogatás nélkül építik tegezüket, amelyhez minden fellelhető anyagot felhasználnak; mások szövedékben élnek, melyeket valamire vagy valamihez rögzítenek. A legegyszerűbb növényi tegezek az üreges szárak (Agrypnia fajok). A Phryganea sp. levéltöredékeket használnak fel, amelyeket eldarabolnak, és szabályos spirált követve helyeznek el, majdnem henger alakú tokot építve. Sok Limnephilidae használ fel gallydarabkákat, amelyeket hosszában vagy széltében (pl. Limnephilus ihombicus) rendeznek el. Az ásványi tegezeket apró kőtörmelékből (Stenophylax sp.) többé-kevésbé finom kavicsokból, finom vagy durva homokszemcsékből (Odontocemm, Seiicostoma, számos Limnephilus) építik fel. A Limnephilidae többségénél ezek a tegezek egyenesek, sok Leptocerídae-nél görbék. Egyes fajok tegezei különböznek ezektől a formáktól, mert négyszögletes vagy háromszögletes alakúak (Crunoecia irrorata, Lepidostoma hiitum, Limnephilus nigríceps), másoké lapos, levéldarabokból épül fel (Potamophylax nigrícornis). A tegez típusa és az építő életmódja között összefüggés van. A könnyű növényi tegezek a vízi növényzetben a felszín szomszédságában élő, állóvizi vagy igen enyhén folyó vízben élő fajokhoz taroznak. A nehezebb ásványi tegezek a meder fenekén élő rheobiont formák velejárói. Egyes rheobiont lárvák (Silo pallipes) tegezeikhez néhány nagyobb lapos követ is hozzáillesztenek. Ezek az anyagok még nehezebbé teszik a tegezt és egyben a formáját is megváltoztatják. Ezáltal könnyebben ellenáll a sodrásnak és jobb lesz az adaptív képessége is. Más fajoknál tapasztalt hasonló jelenségek magyarázata jóval bizonytalanabb: az Anabolia sp.-nek csekély áramlású vízben hengeres, nagyrészt ásványi anyagokból készült tegezeik vannak, amelyeknek az oldalán néhány hoszszú gally található. Ebben hol nehezéket, hol súlycsökkenést, hol egyensúlyozó szerkezetet láttak. A tegezek terve, formája, anyaga bizonyos mértékben specifikus. De ez a specifikusság igen széles skálán mozgó variációnak van kitéve. Az anyagok változhatnak л а lárva életkorával pl. a Potamophylax nigrícornis fiatal lárvastádiumban apró köveket, később lerágott levéldarabkákat, majd ismét apró kődarabokat használ fel az építéshez. A Serícostomatidae, Leptoceridae homokból készült tegezi keveset változnak a bebábozódásig. 64
