Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 9. (1984)

Kiss, O.: A Trichoptera lárvák morfo-ökológiai vizsgálata

2. ábra. Rágok: i. Polycentrópus tlavomaculatus, 2. Hydropsyche angustipennis. (LEPNYEVA). 3. ábra. Felső ajak (Limnephilus rhombicus) 1., rágó (Plectocnemia sp.) г., alsó ajak és az állkapocs (Rhyacophila nubila) 3. (LEPNYEVA). Azok a fajok, amelyeken nincsennek kefék (Rhyacophilidae, Philopotamidae), húsevők. Azokban az esetekben, amikor csak az egyik rágón van kefe, az állat lehet hús-, növény- vagy mindenevő (2., 3., 4. ábra). Az állkapocs lebenyének alakja nagyon változatos. Néhány családnál (Phryganeidae, Odontoceiidae, Hydiopsychidae, Polycentiopodidae és Rhyacophilidae) a lebeny hosszú, majdnem olyan hosszú, mint a felső állkapocs tapogatója és újjhoz hasonlít, a hegyén érzékelő szemölcsökkel és pálcikákkal. Az alsó ajak kúp-, néha félgömb alakú, a központtól távol eső végén csőrhöz hasonló nyúlvány, „lingula" van. A szövőmirigy kivezető nyílása a lingula hegyén van. Ahol a lingula nem nyúlik ki, ott a szövőszemölcs az ajaktapogatók között nyílik. A íelső ajak ventrális felületén lévő sűrű szőrzet (Woimaldia sp.) a táplálék megszerzésében szerepel. (4., 5. ábra). A lárvák szeme kicsi, s úgy tűnik, hogy a vizuális kép nem játszik szerepet az életmódjukban. A látás csak ahhoz szükséges, hogy a világost és a sötétet megkülönböztessék. A szemek kis fekete pigmenfoltok, az üvegszerű szklerotizációval kissé domborúak. A szem körüli mezőből hiányzik a pigment. A szemek laterálisán helyezkednek el. WESENBERG — LUND 58