Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 9. (1984)
Solti, B.: A Mátra Múzeum madártani gyűjteménye I. (Pátkai gyűjtemény)
kat, sőt némelyekből sorozatokat is (rétihéják, sólymok, cankók, stb.). Egy Pusztaszeren (Csongrád megye) gyűjtött csörgőréce (Anas с. crecca) tojó e faj hazai fészkelését bizonyítja (oviductusában egy bőrhéjú tojás volt, és PÁTKAI a fészkét is megtalálta). A havasi partfutó (Calidris alpina) centralis BUT. és schinzii (CH. L. BREHM) alfajainak bizonyító példányai is megalálhatók itt (det. KÉVE A.), továbbá néhány gyűrűs madár is. Ez utóbbiak adatai: Circus pygargus ô' Gyűrűzve Megkerült Győr-Sopron m.: u. ott, Lébény, pull.-ként, 1937. április 1934. július 17-én. 17-én. Gyűrúszám Ornith. Budapest 108373 Circus pygargus d* Győr-Sopron m.: u. ott, Lébény, pull.-ként, 1935. aug. 1934. július 17-én. 2-án. Ornith. Budapest 108377 Győr-Sopron m.: u. ott, Burhinus oedicnemus Lébény, pull.-ként, 1935. június Ornith. о 1934- július 21-én. 18-án. Budapest 108400 Mindhárom madarat Dr. PÁTKAI IMRE gyűrűzte, és nála is kerültek kézre. A gyűjtemény eredetileg még nagyobb volt, 1062 db-ból állott. Az anyag egy része azonban a sok viszontagság között (háború, költözködés) elkallódott, így több ritka és értékes faj is, mint például a kis héja (Accipiter brevipes), nyírfajd (Lyrurus tetrix), nyílfarkú halfarkas (Stercorarius longicaudm), kenti csér (Sterna sandvicensis), lunda (Fratercula arctica), vastagcsőrű lumma (Uria lomvia), fekete lumma (Cepphus grylle), csíkosfejű nádiposztáta (Acrocephalus paludicola), stb. egy-egy példánya. Az alábbiakban — mint önálló gyűjteményt — ezt a PÁTKAI-féle anyagot ismertetem. A fajnév után a lelőhelyet (község, terepi név, nem magyarországi lelőhelynél az ország is), a gyűjtési időpontot, a gyűjtő nevét, zárójelben pedig a kor és a nem jelét, továbbá a példánynak PÁTKAI által megadott méreteit közlöm. A korra vonatkozó puli., juv., ad. jelek jelentése közismert, a nemeknél — nyomdai könnyítés miatt — a hímek esetében M, a tojóknál F betűjelet alkalmazok. A dolgozat végén közlöm a lelőhelyek jegyzékét, a hazai lelőhelyeket megyék szerint is csoportosítom. A méretadatok sorrendje a következő: 1. testhossz; 2., 3. szárnyhossz (jobb és bal),- 4. farokhossz; 5. csüdhossz ; 6. csőrhossz ; 7. súly. A hiányzó adatokat vízszintes vonallal, vagy kérdőjellel jelzem, több hiány esetén kiírom, hogy a méretek mely testrészekre vonatkoznak. Az egyes példányoknál a méretadatokon kívül sok esetben a herék, ill. a petefészkek alakja, mérete és színe, a szem színe, esetleg egyéb megjegyzések is szerepelnek, ezeket azonban helyhiány miatt nem tudom közölni. Az anyag határozását néhány kivétellel Dr. PÁTKAI IMRE végezte. 150
