Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 9. (1984)

Csák, L.: Adalékok a Mátra madáréletéhez

Phylloscopus tiochüus (L.) (Fitiszfüzike) : Megleltem mindenütt. 1942. májusában a Kékes déli oldalán határozottan több volt, mint 1973-ban és 1977-ben Mátraháza körül. A Sándor-rét keleti, meredek oldalának sűrűségében is észleltem. Phylloscopus sibilatiix (BECHST.) (Sisegő füzike): A Kékesoldalban, Mátraháza tölgy haladó számban észleltem. Fészkét 1977. május végén a mátraházi tölgylábasnak a fiatalossal határos részén — de nem a fiatalosban —, benőtt favágó út területén lévő tölgy sarjbokorban találtam. A fészek oldalra volt dőlve, mintha szándékosan úgy épült volna, hogy a sok esőnek és szélnek leginkább kitett északi oldalról oldalfallal, sőt kissé ráboruló tetővel legyen ellátva. Négy szőrösnek tetszőén tollasodni kezdő parányi fióka volt benne. Phylloscopus sibilatrix (BECHST.) (Sisegő füzike): A Kékesoldalban, Mátraháza tölgy lábasában és Parádfürdő körül költési időben is bőséges volt. 1942. május közepén a Kékes lejtőjén, benőtt erdei út kerékvágásában találtam tojásait. Muscicűpű hypoleuca (PÁLL.) (Kormos légykapó): Mátraházai tölgyes-lábas, 1973. április vége, május eleje; Párád, 1973- május 3. Muscicüpa albicollis TEMM. (örvös légykapó): 1973-ban és 1977-ben költési időben a mátraházi nagy lábas erdőben és Parádfürdőn (parkban és völgyön egyaránt) bőven volt. Egy pár április végén Mátraházán a lábaserdő szélén kifüggesztett hasított nyílású költőodu körül tartózkodott. 1977. május legvégén a parádi parkban egy alacsony bükkfa elágazása fölött, a mintegy összenövésnek indult oldalág és törzs közti bemélyedésben (tehát nem „odúban"!) költött, s már fiókáit nevelte. Muscicapa parva BECHST. (Kis légykapó): 1942. május, Kékestető. 1973. május elején a mátraházi MÁV üdülő alatti autóbuszmegálló közelében a felvezető út egyik tölgy sudarában egy pár mintha a fészkét rakta volna, bár odút, üreget nem láttam. Anthus triviális (L.) (Erdei pityer): Nemcsak az alsóbb övezetekben, és Parádfürdő tájékán, de a Mátra-oldalon, és Mátraháza nagy tölgyesében is igen sok fészkelőt találtam. Motacilla alba L. (Barázdabillegető): Mindenütt megtalálható volt, költése a lelkészüdülő épületén, vagy közelében is kétségtelen. (Esetleg a vízvezetékhez szolgáló csatornacsövek lerakatánál). A parádi Sándor-réten is jelen volt. Motacilla cinerea TUNST. (Hegyi billegető): A patakok körül észleltem, költése kétségtelen. Sturnus vulgaris L. (Seregély): A Mátrának fészkelésére alkalmas erdőségeit úgyszólván a „telítettség" állapotában tartja (1973, 1977), Mátraházán felül is, legalább 800—850 m magasságig, de még a mélybe zuhanó, víz-zúgásos, sziklás, sűrű aljnövényzetű patakvölgyeket is (Kalló-völgy). A Kékestetőn 1942. májusában csak egyet láttam a csúcs fölött átrepülni. A Mély völgyben (?) bükkfában leltem költőhelyét, 8—10 m magasan; a lelkészüdülő fölötti tögyesben többnyire elég alacsonyan, s aránylag fiatal fában is. Élelemszerzés végett nem szállnak ki mindig a távol — a Mátrában 3—5 km-re — lévő mezőkre, hanem olykor tömegesen lepik el az erdei tisztásokat, utak mentét (pl. a kőbánya és Mátrafüred között). 1973- április 27. és május 8. között mozgolódásuk mind inkább etetésre valló volt, kivált május 3-án, Parádfürdő parkjában és környékén (korai tavaszodású év). 1977. május 20.— június 2. között viszont az etetés még javában tartott, s a kirepítés „dandárja" 25-е tájától zajlott le. A kirepült fiókák 1—2 napon keresztül a legközelebbi fákon tartózkodtak. A költési időben délután, kb. fél négy és fél öt között úgyszólván teljesen, Párádon pedig három utántól háromnegyed ötig nagyrészt eltűntek az erdőből, mintegy „kimenőt" tartva, valószínűleg a mezőkre. Ez az etetés előrehaladott állapotában már nem volt ilyen mértékű. Passer domesticus (L.) (Házi veréb): A lakott helyeken (üdülő, szanatórium, stb.) megtaláltam. Passer montanus (L.) (Mezei veréb). Párádon 1973-ban nem volt feltűnő, azonban fent, 146