Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 9. (1984)

Kárász, I.–Salamon, K.: A recski arborétum

DENDROLÓGIAI ÉRTÉKEI Az arborétumban 29 fajhoz tartozó 572 betelepített fásszárú növényegyed él. Közülük 46 fa (8 %), törzsátmérője (a Robinia egyedek nélkül) meghaladja az 50 cm-t. A park legnagyobb fája 250 cm-es törzskerületű zöld duglaszfenyő (Pseudotsuga menziesii v. viridis). Az állomány egészséges, csupán a Quercus rubra egyedeken láthatók sérülések, amelyek valószínűen a makk lezárásának különös módjától erednek. A fajok származás szerinti megoszlása: 13 faj (44,8 %) Észak-Amerikából, 2—2 faj (6,9—6,9 %) a Balkán-Kisázsia, a Kaukázus illetve JapánÁzsia területéről, 9 faj (3i°o) Európa különböző tájairól került az arborétumba, 1 faj pedig (3,5 %) hibrid. A nyitvatermők és zárvatermők aránya $0—50 %. A dendrológiai szempontból értékes fajok adatait (egyedszám, törzsátmérő szerinti megoszlás, törzskerület, származás) az 1. táblázat tartalmazza. 1980-ban az 1955-ben leírt fajok közül hatot nem találtunk már meg: Acer rubrum L. (USA), Catalpa bignonioides WALT. (USA), Caragana arborescens. LAM. (Mandzsúria, Szibéria), Ilex aquifolium L. (Dél-Európa), Menispermum canadense L. (Észak-Amerika), Tsuga canadensis CARR. (Észak-Amerika). Az 19SS-ÖS felmérésben viszont nem szerepel hat másik, az arborétumban nem őshonos fafaj: Celtis occidentaLis L., jugUms nigra L., Castanea sativa MILL., Larix decidua MILL., Pinus ponderosa DOUGL., Pfotanús orientális L. A faegyedeket pontosan feltérképeztük (2. ábra). A térképen a nagy egyedszámú csoportokat, fasorokat külön ábrázoltuk az egyedszám feltüntetésével. A hazánkban igen elterjedt Robinia pseudoacacia egyedeket nem jelöltük. (Az arborétum rendezése, a faállomány gyérítése során ezen faj egyedeinek döntő többségét ki kell vágni, csupán néhány egyedet célszerű meghagyni.) A térképen az Aesculus carnea törzseket az A. hippocastanum-hoz hasonlóan 3-as szám jelöli. KÖVETKEZTETÉSEK Heves megye egyetlen igen nagy értékű, országos hírű dendrológiai gyűjteménye az erdőtelki arborétum |KOPASZ 1978). Sem a Mátra sem a Bükk hegyvidéke nem rendelkezik a recski Jámbor-tanya kivételével hasonló élőfa gyűjteménnyel, ezért e park megóvása, fenntartása, sőt fejlesztése feltétlenül indokolt. Idegenforgalom, oktatási-nevelési célokra egyaránt fehasználható, emellett kultúrtörténeti (kerttörténeti) jeentőséggel bír. Az arborétum állapota jelenleg rossz, 1945 óta nem gondozták. Az eredeti vegetáció felújult, erőteljes a telepített fajok kiszorulása. Az értékes, gazdasági célokra alkalmas egyedek engedély nélküli kivágása napjainkban is gyakori. A park nehezen közelíthető meg, a turistautak elkerülik, így látogatottsága kicsi. Az állomány exota fajainak esztétikai értéke a törzsek sűrűsége miatt nem érvényesül. A megóvás a fejlesztés csupán a természetvédelmi szervek és a kezelő erdőgazdaság szorosabb együttműködése és gyors cselekvése révén lehetséges, nélküle foytatódik a park faállományának szegényedése. 12