Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 8. (1983)

Jánossy, D.–Kordos, L.–Krolopp, E.: A Függő-kői-barlang (Mátraszőlős) felső-pleisztocén és holocén faunája

i. ábra: A Függő-kői-barlang környékének helyszínrajza. völgy fölé tornyosuló Függő-kő. Az alatta húzódó kis völgy időszakos vízfolyása helyenként 3—4 m mélységű, a korábbi löszös, lei tő törmelékes völgykitörésbe vágott magas falak között kanyarog. A Függő-kői-barlang (= Mátraszőlősi kőfülke) a jellegzetes szikla-alakzat tövében, a patakszint felett kb. 5 méterrel nyílik (2—3. ábra). A csaknem teljesen kitöltött üreg ovális alaprajzú, s egy repedés mentén középtájon kis kupolába felharapódzott. A barlang kitöltése egy szintben helyezkedett el a sziklafal és a lejtőtörmelék találkozásvonalával, s utóbbi a völgy lejtését követve 6—7 méter után 4—5 méteres fallal szakadt le a jelenlegi patakmederhez. A barlang és környezetének morfológiája feltételezi, hogy a Függő-kő vulkanikus szirtjének oldalában kialakult üreg a völgyfejlődés korábbi szakaszában, az akkori patak kanyarulatának eróziós hatásaként alakult ki, majd a völgy bevágódásával szárazon maradt. A folyóvízi aktivitás szünetelésével vagy lecsökkentésével a völgyoldalakról lehúzódó törmelékkel és az aktív löszképződéssel együtt 5—6 m vastagságban feltöltődött a völgyfenék, miközben a barlang nagy része is üledékkel töltődött ki. A holocénben megújult folyóvízi völgyképződés során e kitöltésbe vágódott a Függő-kői völgy patakja, létrehozva az alámosott törmelékfalakat; ugyanekkor a barlangba fiatal lej tő törmelék és humusz húzódott be, tovább növelve annak kitöltését. A barlangban és a hozzá kapcsolódó közeli partfalon egynapos kiszállások alkalmával készítettünk kutatógödröt és gyűjtőszelvényt. A begyűj48