Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 8. (1983)

Czajlik, P.: Dr. Véghelyi Lajos (1895–1940)

az Ondrűthű-bőröket, -koponyákat elsősorban vásárlás útján. Ebben az időben már más gyűjtők is küldenek részére anyagot. 1931-ben kezdi el újra komolyabban gyarapítani gyűjteményét. Ifj. SEBŐS KAROLY felügyel a Szt. István-barlang 1931-es helyreállítási munkálatainál, ekkor már VÁSÁRHELYI is Lillafüreden él. Ezen körülmények teszik lehetővé a Bükk hegység barlangjaiból a denevérfauna gyűjtését. 1931—32-ben SEBŐS gyűjti le a királykúti zsomboly faunáját, amelyet VÉGHELYI határoz meg és összeállítja a királykúti zsomboly faunalistáját. Az eredményeket SEBŐS ismertette saját előadásként 1933. december i-én, az állattani szakosztály 345. ülésén. „A királykúti (Bükk) zsomboly faunája" címmel- Az Állattani Közlemények 1934. évi 1—2. kötetének no. oldalán olvasható: „SEBŐS előadása következő füzetünkben jelenik meg", azonban valamilyen okból sem a következő, sem a későbbi füzetekben nem került sor a közlésre. Tekintettel arra, hogy a ránk maradt faunalista tudomásom szerint nyomtatásban nem jelent meg, ezért azt a „Függelék"-ben közlöm. VÉGHELYI az 1933. december i-i ülésen betegsége miatt már nem tudott részt venni, ettől fogva egészségi állapota romlani kezd. Még 1932-ben kerül gyűjtésre több Pilis hegységi és a naszályi násznép-barlang denevérfaunája, s a gyűjteményt több magashegyvidéki fajjal gyarapítja egy, ugyanebben az évben sorra kerülő tátrai gyűjtőút is. Ezekben a gyűjtőmunkákban SZELÉNYI GUSZTÁV is részt vett. 1933-mal VÉGHELYI rendszeres emlőstani kutatása lezárul. Leköti családja, állami beosztása, sokat jár vidékre, hosszú napokig lakik vasúti állomásokon. Ez utóbbiról tanúskodik VÁSÁRHELYI egyik hozzá intézett levele, melynek címzése így szól: „dr. VÉGHELYI LAJOS úrnak, m. kir. kísérletügyi adjunktus, Hegyeshalom, Vasúti Vendéglő". VÉGHELYI ez idő tájt a gyümölcskiviteli szállítmányok növényegészségügyi vizsgálataival foglalkozik, gyakran huzamosabb ideig határállomásokon. 1935. december 31-én, DARÁNYI földművelésügyi miniszter a „Kormányzó akaratából" II. oszt. főadjunktussá nevezi ki a Növényegészségügyi Szolgálatnál. 1936-tól betegsége mindinkább elhatalmasodik. 1937-ben megírja „Gyümölcskiviteli szállítmányok növényegészségügyi vizsgálata" című dolgozatát, amely a Földművelésügyi Minisztérium Kiadvány ai-ban jelenik meg. 1940. június 10-én, 45 éves korában, hosszan tartó szívbetegségben hal meg. Dr. VÉGHELYI LAJOS munkásságának legfontosabb adatait, tényeit, eredményeit tekintettük át. A rövid felsorolás csak részben tette lehetővé, hogy a teljességre törekvő, alkotó embert is bemutassuk a maga külső és belső meghatározóival együtt. E feladat elvégzését nehezíti, hogy barátai, közvetlen munkatársai közül is sokan meghaltak már (VÁSÁRHELYI, SZELÉNYI, KUBACSKA). Talán az ő tudományos hagyatékaik áttekintése is hozzásegíthet majd, hogy még pontosabban értékelhessük VÉGHELYI személyének tudománytörténeti jelentőségét. 26