Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 8. (1983)

Pozder, M.: Megemlékezés Kempelen Radóról

város környékét kutatta át, s azok faunáját, valamint egyéb lepkészeti észleleteit közölte is. A hazai faunát néhány új adattal gyarapította. Először fogta hazánkban: Lasioctimpa v. montanti; Zonosoma v. suppunctaria, ab. Tiificihiria; Synopsia v. propinquana." (4) Heves megyéből előkerült naplófeljegyzésekből tudunk arról — például HÄUFLER EDVÁRD domoszlói naplójából —, hogy a lepkészetcn kívül szívesen vadászott is. 1855 márciusában Domoszlón farkasvadászatra volt hivatalos. (5) Több tudományos folyóiratban említik meg nevét. JANKA VIKTOR, a neves botanikus, a Magyar Nemzeti Múzeum növénytárának vezetője említi 1864-ben, az österreichisches Botanisches Zeitschrift-ben megjelent egyik írásában, hogy egri tartózkodása alkalmával együtt gyűjtött a Bükk hegységben, a Bélkő környékén KEMPELEN RADÖval. 1866-ban, a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Egerben tartották tizenharmadik nagygyűlésüket. Ez alkalomra ALBERT FERENC, a líceumi csillagvizsgáló igazgatója szerkesztésében megjelent a „Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesült vármegyék leírása". (6) Mint ahogyan ennek a kis, vaskos könyvnek előszavában olvashatjuk, KEMPELEN RADOT kérték fel a III. fejezet, a „Heves és Külső-Szolnok t. e. vármegyék állattani leírásá"-nak összeállítására, mivel „mint szenvedélyes búvárnak és gyűjtőnek elég alkalma volt a megyéink területén található állatokkal megismerkednie és ki a természetrajznak és jelesen a rovarászát- és lepkészetnek szakavatottja." (7) Az ötvenegy oldal terjedelmű fejezet a számos és sokrétű egyéni megfigyelésen alapuló komoly, tömör, tudományos munka. Stílusa ennek dacára is kimondottan olvasmányos. Például így ír a farkasról (Canis lupus): „ . . . nem egyszer észletetett ő kelme fényes nappal, kivált ősszel Eger város közelfekvő szőlleiben, ahol reggeli nyugalmából felriadva, szép csendesen tova ballagott" — s így a rókáról (Vulpes, vulpes): „...Egerben a szőllő karóra fel nem húzatván, az neki savanyúnak nem tetszik, eszik hát belőle a házi-ebbel versenyt." (8) Ebben a műben kerül első hazai említésre KEMPELEN RADÖ és Bécsben élő bátyja, KEMPELEN LAJOS közös felfedezése is. „Mint nevezetességet különben említés nélkül nem hagyhatjuk, hogy Egerből Bécsbe küldött több pók közül egy eddig ismeretlen faj fedeztetett fel, mely KEMPELEN LAJOS kitűnő pókász által Thysa pythonissaeformis-пак neveztetett, és mint ilyen, elfogadtatott." (9) KEMPELEN RADÖ nyugalomba vonulása után kizárólagosan tudományos kedvtelésének él. Tudományos munkájának eredményét, értékes lepke- és bogárgyűjteményét az egri középiskoláknak ajándékozza. Már az 1866 67-es gimnáziumi évkönyben felbukkan a neve, mint aki több száz rovart és lepkét ajándékozott az egri cisztercita gimnáziumnak. (10) 1869-ben már több ezer példányból álló gyűjteménye van az iskola szertárában. 1886. február 18-án kelt adományozó levelében a 20 éven át gyűjtött és rendkívüli szakértelemmel rendezett lepke- és bogárgyűjteményét a gimnáziumnak ajándékozza. „ . . . Kijelentem, ezen sajátkezűleg írt levelem által, hogy az én közel 1000 jól meghatározott fajból álló lepke és 1800 lajt tartalmazó bogárgyűjteményemet az egri főgymnasium részére, a ft. 12