Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 7. (1981)
Géczi, J.: A Mátra Múzeum története
A tudományos munka támogatására, a múzeum továbbfejlesztésére ez idő tájt alakult meg a Múzeum Barátok Köre, ezen belül négy tudományos csoport működött: néprajzi, természettudományi, irodalmi-nyelvészeti és történelmi. Tevékenységének fő iránya a Mátra, és ezen túl az Északi-Középhegység kutatása lett. Heves megyében működő múzeumi intézmények megyei hálózatba szervezése 1962-ben indult meg. Ez változást jelentett a Mátra Múzeum életében is. A múzeumi hálózat létrejöttével az intézmény kialakíthatta adottságainak legjobban megfelelő természettudományi profilját. Az átszervezés személyi változásokat is eredményezett. 1964. július 1-én NAGY GYULÁT kinevezték a múzeum igazgatójának (aki a megalakulásától kezdve másodállásban látta el a vezetői teendőket). Az állandó raktári gondokkal küszködő múzeum épületéből 1966-ban kiköltözött a 3 gimnáziumi szükségosztály, de helyére a Széchenyi Könyvtár tudományos fiókkönyvtárát helyezték el ideiglenesen. A Bajza József Fiókkönyvtár 1976 decemberéig működött itt. A termeket 1977-től vehette véglegesen birtokába a múzeum, amelyekben dr. VARGA (de VARGAS) ERVIN debreceni ny. ügyvéd vadászattörténeti anyaga, a Gyöngyösi Galéria és egy kutatószoba kapott helyet. A múzeum kutató-, gyűjtő- és megőrző munkája mellett mindig is nagy szerepet kapott a közművelődési munka. Ennek elsőrendű és leghatékonyabb eszköze a kiállítás. Az eltelt negyedszázad alatt két nagy kiállítást rendezett a múzeum. Az elsőt, amelyről már említést tettem, 1957. július 21-én, a másodikat — amely jelenleg is megtekinthető — 1970. november 14-ón nyitotta meg. Rövid ismertetése: A kiállítást 7 teremben helyezték el : Első terem : a Mátra-vidék legjelentősebb településének, s egyben gazdasági és kulturális centrumának, Gyöngyös városának a történetéből mutat be érdekes dokumentumokat. Itt helyezték el a Mátra kőzeteiből és érdekes ásványaiból összeállított tárlót. A második terem a földtörténeti középkorban, az oligocén és miocén idejéből származó növények és állatok megkövült leletanyagából ad ízelítőt. Itt állították fel a kiállítás egyik érdekességét, egy teljes mammutcsontvázat Mátraderecskéről. A harmadik terem 18 négyzetméteres ,, lepkeszőnyegé vei" kezdődik, s zárul a Mátra növényzeti öveit bemutató vitrinnel. A negyedik terem az erdészeté, megismertet a fákat károsító növényekkel, állatokkal ós a Mátra jellegzetes fás növényeivel. Az ötödik terem a vadászat és a vadgazdálkodás tárgyi emlékeiből ad ízelítőt, a hatodik teremben diavetítés, s az utolsó helyiségben a Mátra vízivilágát bemutató tavaszi és a nagyvadakat bemutató őszi diorámával zárul a kiállítás. 1972-től a Mátra Múzeum -profiljának megfelelő — önálló folyóiratot indított: Folia Historico-naturalia Musei Matraensis címmel. 1976-ban megérett a helyzet egy komplex kutatási program kidolgozására. Október 28-án ült össze a Múzeumi és Műemléki Hónap keretén belül az az értekezlet, amely megtárgyalta ,,Az Eszaki-Középhegység természeti képe" című téma célkitűzéseit, végrehajtásának indokait, módszereit. Az értekezleten 10 intézmény 24 képviselője, és 3 magánkutató vett részt. Az értekezlet egyhangú állásfoglalása alapján a kutatási program beindítását a Mátra Múzeum tervébe iktatta azzal a céllal, hogy az Eszaki-Középhegységre vonatkozó természettudományi ismereteket bővítse, és közzétegye. A munkálatok a felügyeleti szervek jóváhagyásával 34 kutatóval, 1977 tavaszán beindultak. a
