Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 7. (1981)
Géczi, J.: A Mátra Múzeum története
A kiállítás megnyerte a jelenlevők tetszését, ami még jobban megerősítette az iskolaigazgatót azon elhatározásában, hogy a Mátra kincseit megőrzendő, múzeum megszervezése szükséges. Ezt követően 1951 őszén hívta össze a járási tanács azt az emlékezetes megbeszélést, amelyen Gyöngyös város és járás természetbarát pedagógusai, üzemek, vállalatok vezetői és dolgozói vettek részt és amelyen a jelenlevők nagy lelkesedéssel fogadták a múzeumalapítás gondolatát, és tettek értékes felajánlásokat, vállalásokat az építés munkájához. Az első elképzelések szerint a múzeum épületét a Sástó ellaposodott hegyi tava fölötti sziklás részre tervezték megépíteni. Az épület tervét társadalmi munkában KÁLMÁN LÁSZLÓ, a városi tanács akkori főmérnöke el is készítette, azt kétszintesre tervezte. A földszinten lett volna 3—4 kiállítóterem, az emeleti részen vendégszoba és gyűjteményraktár kapott volna helyet. Az építéshez szükséges anyagokat társadalmi összefogással az üzemek, vállalatok biztosították volna, míg a munkaerőt a környékbeli lakosság, elsősorban a fiatalság és a diákság. NAGY GYULA HORVÁTH JÓZSEFfel, a Szabad Nép politikai rovatszerkesztőjével anyagi támogatás ügyében is eljárt. DARVAS JÓZSEF népművelési miniszter 1952. évre 600 000 Ft pénzbeli hozzájárulást ígért, ezt azonban a múzeumszervező bizottság nem vette igénybe, mert időközben a város vezetői — ha átmeneti jelleggel is — megoldották a múzeum helyiségproblémáját, 1952-től 1955-ig a volt jezsuita Gimnázium, a mai zeneiskola 2 terme adott otthont a gyűjtött anyagnak. A járási tanács felhívására a minél eredményesebb gyűjtés beindítására 13 községben (Gyöngyöspata, Adács, Gyöngyöshalász, Karácsond, Kisnána, Nagyfüged, Szűcsi, Visonta, Abasár, Halmajugra, GyöngyÖssolymos, Gyöngyöstarján, Detk) — Múzeumi Bizottságok alakultak. A községek nemcsak csatlakoztak a múzeum szervezéséhez, de legtöbbjük anyagi támogatást is biztosított hozzá. 1955. január 27-én költözött ezután ideiglenes helyéről végleges helyére, az ORCZY-család ősi kastélyába. A gyűjtési munka az első időszakban a Mátra hegység körzetére, Gyöngyös város és járás területére korlátozódott. A szervező és gyűjtőmunka eredményeként az állandó helyen most már lehetőség nyílt az első, nagyobb szabású kiállítás megrendezésére. Az első kiállítás 1957. július 21-én nyitotta meg kapuit. Gazdag anyaga híven tükrözi a múzeum tevékenységi körét, ezért néhány gondolat erejéig érdemes felidézni : A kiállítás bevezető részében a Mátra idegenforgalmi jelentőségére hívta fel a látogatók figyelmét a hegység makettje és színes térképe, a táj szépségeit bemutató fényképanyag, továbbá az 1897-ben megjelent Mátrai Kalauzból vett következő néhány sor: ,,Sokban nyújt kiválót szép országunk, egyik tája vadregényes, a másik délibábos, de kevés van olyan, mint a Mátra-vidék, ahol minden úgy együtt volna" Az első teremben a Mátra sajátos flórájával és faunájával, valamint a vidék természeti kincseivel ismerkedhetett meg a látogató. A terem közepén elhelyezett asztali tárló a hegység gazdag kőzet- és ásványvilágát mutatta be. 6
