Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 7. (1981)

Fehér, G.–Orbán, S.: A bükki „Őserdő” korhadó fáinak mohacönológiai viszonyai

3. Összehasonlítva az eddig leírt társulásokkal, találtunk hasonlóságot a fenyvesek korhadó fáin élő cönózisokkal. Közös fajok : Drepanocladus uncinatus, Riccardia palmata, Nowellia curvifolia. 4. A Leány völgy korhadó fái mohatársulásaival való érdekes megegyezés azt mutatja, hogy a teljes elkorhadásig a természetes környezetben hagyott bükktörzseken gazdag mohaflóra alakul ki. Ahhoz, hogy ezeket a jellegzetes, egyedülálló cönózisokat megóvjuk, vagy lehetőséget adjunk kialakulásához mind több hasonló jellegű erdőrezervátumot kell létrehoznunk, mint a bükki „Őserdő". IRODALOM BARKMAN, I. J. (1968): Phytosoeiology and Ecology of Cryptogamic Epiphytes. Assen, s. 625. BOROS, Á- (1968): Bryogeographie und Bryoflora Ungarns, Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 566. BRAUN—BLANQUET, J. (1951): Pflanzensoziologie. 2. Afl. Wien. DEBRECZY, ZS. (1968): A mohafajok szerepe a Balatonfelvidék egy területének vegetációs szukcessziójában. Fragmenta Bot. Mus. Hist.-nat. Hung. 6 : 59—66. FELFÖLD Y, L. (1943): Szociológiai vizsgálatok az Ohat erdő epiphyton vegetációján Tiscia 6 : 3—18. FELFÖLDY, L. (1941): A debreceni Nagyerdő epiphyta vegetációja, Acta Oeobotanica Hungarica 4(1) : 35—43. GIMINGHAM, C. H. and ROBERTSON, E. T. (1950): Preliminary Invertigations on the structure of Bryophytic Communities, Trans. Brit. Bryol. Soc. 1 : 330—344. HÜBSCHMANN, A. (1976): Moosgesellschaften der nordwest-deutschen Tieflands zwischen Ens und Weser. III. Teil. Epiphytische Moosgesellschaften Herzogia 4 : 167—198. IGMÁNDY, J. (1938): Hajdúnánás mohaflórája Acta Oeobot. Hung. 2(1) : 128—149. JUHÁSZ—NAGY, P. ( — ): Investigation on the Bulgarian vegetation. Some hygrophitons plant communities. Acta Biol. Debrecina 2 : 47—70. KOPPE, F. (1955): Moosvegetation und Moosgesellschaften von Altötting in Oberbayern. Feddés Rep. 58 (1/3) : 99—144. MAMCZARZ, H. (1978): Brioflora i zbioroviska mszaków Beskidu sadeckiego, Monographieae botanicae 14 : 1—165. MIHAI, Gh. (1976): Researches on Moos Vegetation on decay ing wooden substratum of Birnova-Repedea woodes Massif. Jasi (Romania) Feddés. Rep. 87(3—4) : 281— 284. ORBÁN, S. (1980): Adatok a Bükki Nemzeti Park (BNP) mohaflórjához. Fol. Hist.nat. Mus. Matr. 6 : 71—72. PECIAR, V. (1965): Epiphytische Moosgesellschaften der Slowakei. Acta Fac. Rer. Mat. Univ. Com. 9 : 371—470. PHILIPPI, G. (1965): Moosgesellschaften des morschen Holzes und des Rohhumus in Schwarzwald, in der Rhön, im Weserbergland und im Harz. Nova Hedwigia 9 : 185—232. PÓCS, T. (1958): Vegetationsstudien im Őrség. Budapest, p. 124. PÓCS, T. (1966): Statisztikus matematikai módszer növénytársulások elhatárolására. Acta. Acad. Paedagogica Agriensis. Nov. Ser. 4 : 441-—454. RASCHENDORFER, I. (1949): Beobashtungen über die Besiedlung von modernem Holz mit besonderer Berücksichtigung der adnaten Vereine, österr. Bot. Z. 96 :—. SIMON, T. (1957): Die Wälder des Nördlichen Alföld. Budapest, p. 172. SIMON, T. (1970): Bryocönológiai ós ökológiai adatok a Zempléni-hegységből. Bot. Közlem. 57 : 31—43. SIMON, T.—FÜLÖP, A. (1966): A pH-értékek és a humusztartalom periodikus változása a Festucetum vaginatae damibiale állományokban a Szentendrei-szigeten. Bot. Közlem. 53 : 35—41. SIMON, T. (1971): Mohagazdag szilikát sziklagyepek a Zempléni-hegységben Bot. Közlem. 55(1) : 33—45. 27