Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 6. (1980)

Suba, J.–Légrády, Gy.–Pozsár, B.–Szarvas, T.: A fotoszintetikus 14CO2 fixálás és C:N viszony évszakos változásai a „Síkfőkúti Project” cseres-tölgyes fajainál

«de a L. vulgare is az átlag fölé került. A R/C és a R/Nys-ra vonatkoztatott -értékek szoros korrelációban vannak egymással, amit részletesen mutat be a 4. táblázat. A R/N és a R/Nys összefüggése már lényegesen gyengébb, mivel a N-tartalomban nagyobbak a szórásértékek (9. diagram), mint а С tartalomban. Ezzel magyarázható, hogy a magas N-tartalom miatt a C. mas és а С oxyacantha erősen visszaestek a sorrendben, az alacsony N-tartalom miatt pedig az A. tataricum és a V. lantana magasan az átlag fölé került. A R/C : N viszonyban (10. diagram) ismét az aktívabb fajok kerülnek az élre, nagyságrendi sorrendben: a B. ramosus, С oxyacantha, E. verrucosus, С. mas. Itt lényegesen nagyobb szórásértékek alakultak ki. A legkisebb aktivitást mutató Q. petraea az élen álló C. mas közötti különbség 20-szoros. A nyári átlagérték őszre közel 50%-os csökkenést mutatott. A vizsgált 12 faj radioaktivitásában, valamint C- és N-tartalomban elfoglalt ihelyét összegezve a következő sorrendet kapjuk : fô. 12 faj radioaktivitásának változásai KBq/Nvs, /zCi/Nvs-ban Ö.: a 3 mérés összege, I. 05. 21, II. 08. 14, III. 10. 15-én. 90