Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 6. (1980)

Suba, J.–Légrády, Gy.–Pozsár, B.–Szarvas, T.: A fotoszintetikus 14CO2 fixálás és C:N viszony évszakos változásai a „Síkfőkúti Project” cseres-tölgyes fajainál

kezdődik a levelek őszi degradációja. A N-tartalom változásait vizsgálva megállapítható, hogy az őszi értékek kivétel nélkül minden fajnál csökkennek. Ez legnagyobb mértékben a Cornus mas-nál és a Crataegus oxyacantha-nál mutatkozik 1,64, ill. 2,11 szárazanyag % N-tartalom különbséggel. Legtöbb esetben az eltérés 0,6—0,8 szárazanyag %. A 3 mérés összesített eredményéből (2. diagram) kitűnik, hogy minden esetben a Cornus mas került az élre, igen magas N-tartalommal : a három mérés összege 9,01 szárazanyag %, (átlag 3,0). A második helyen áll a Crataegus oxyacantha 8,04 (átlag 2,68) értékkel. Átlagon felüli össznitrogén-mennyiséget ért el még az Euonymus verrucosus, a Ligustrum vulgare, a Lonicera xylosteum és az Euonymus europeus. Legalacsonyabb értékkel, mindig az átlag alatt szerepeltek: a Quercus petraea, 3 mérés összege: 5,31 szárazanyag %, (átlag 1,77), az Acer tataricum 5,54, (átlag 1,84) és a Viburnum lantana 5,99 (átlag 1,99). 2. I. 12 faj N-tartalma szárazsúly %-ban — a 3 mérés összege II. A fajok közötti százalékos részesedés 86