Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 6. (1980)
Kiszelyné, Vámosi, A.: A Mátra hegység zuzmóflórája, I.
más-patak fölött, út mellett (300 m); Mátraháza, Aranybánya-folyás (400 m). Többé-kevésbé semleges kémhatású alzaton, alacsonyabban fekvő területeken. CLADONIA RAPPII SANDST. — Mátrafüred, Csatorna-patak völgye (400 m). Erdő szélén, homokos savanyú talajon. CLADONIA STREPSILIS (ACH.) WAIN. f. SOKEDIATA SANDST. — Gyöngyöstarján, Hársas-tető (450 m). f. SUBSESSILIS WAIN. — Sirok, Nagy-Őr-hegy (250 m). f. COMPACTA ANDERS. — Mátrafüred, Hajnács-kő (320 m). Homokos talajon, napos területeken elég gyakori. CLADONIA SUBRANGIFORMIS SANDAST. — Mátraháza, Sombokor^ északi lejtő (600 m); Mátrafüred, Száraz Kesző (400 m); Mátraszentlászló Kút-hegy. (700 m); Hajnács-kő (500 m). Homokos vagy agyagos talajon, fű é s moha között szórványosan (száraz, meleg lejtőkön, erdők szélén gyakoribb, de magasabban fekvő részeken is előfordul). CLADONIA SQUAMOSA (SCOP.) HOFFM. v. LEVICORTICATA SANDST. —Párád (350 m); Mátrafüred, Vár-bérc (550 m). v. LEV. f. TURFACEA RAHM. — Párád (300 m). Fák tövében mohák között, savanyú talajon, félárnyékos helyeken. CLADONIA VERTICILLATA (HOFFM.) SCHAER. var EVOLUTA (TH.) FR. f. SIMPLEX WALLR. — Párád, Hagymás-patak völgye (600 m); Mátrafüred, Pipis-hegy (300 m). Savanyú, homokos talajon — különösen fenyvesek alatt — félárnyékos környezetben. A hegységben ritka. LEPROCAULON MICROSCOPICUM (VILL.) GAMS eb D. HAWSK. Syn: Leprocaulon nanum (ACH.) NYL. Stereocaulon m. FREY. — Mátrafüred, Hajnács-kő (600 m); Dobogó-hegy (400 m); Mátrakeresztes, Csörgő-patak völgye (500 m); Ágasvár (700 m); Kékes (1000 m); Sas-kő (800 m); Disznó-kő (700 m). Meleg, közepes fényigényű. Száraz, estőtől védett sziklarepedésekben, beugró mélyedésekben. Savanyú és bázisos szilikáton. K. VÁMOSI, A.: Die Flechtenflora Mátra Gebirges, I. Die vulkanischen, metamorphen Gesteine, die Flora und das Mikroklima des Mátra-Gebirges bedeuten abwechslungsreiche Lebensmöglichkeiten für die Flechtenarten. Die Arten- und Kolonienzahl ist in der Umgebung von Mátrafüred (300^600 m) am größten. Von hier sind 141 Arten — darunter auch mehrere wärmeliebende oder südeuropäische — nachgewiesen. Von den höchsten Teilen des Kékes (700—1015 m) sind 121 Arten bekannt. Die meisten montanen Arten stammen von dieser Region. Auf dem Mátrabérc leben 102, auf dem Galyatető 72 Arten. Die inneren Täler des Gebirges sind trockener, daher ist ihre Flechtenflora auch ärmer. An den warmen, geschützten Felsen bei Hasznos und Recsk leben xerotherme Arten. Die Arten- und Kolonielzahl der ornitocoprophilen Arten ist durch den Reichtum der Vögelfauna bedingt. 69
