Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 6. (1980)
Kiszelyné, Vámosi, A.: A Mátra hegység zuzmóflórája, I.
a Physcia nemzetség — a madárvilág gazdagságának függvénye. Feltűnő, hogy a Mátra területén — a csúcsok kivételével — csak az utak mellett, fasorokban vagy erdőszéleken, de leginkább szabadon álló fák törzsén, ágain található kevés fajszámú (10) telep. RENDSZERTANI MEGOSZLÁS Az Ascolichanes alosztály Pyrenocarpeae sorozatát három család hat genusa képviseli. A Gymnocarpeae sorozat Coniocarpineae- Grafidinieae-, Cyclocarpineae alsorozatához 27 család 63 genusához tartozik a legtöbb begyűjtött faj. A Hymenolichenes alosztály Abnormális zuzmótelepek genusába a feldolgozott anyagból 5 faj tartozik. Legnépesebb családok: Cladoniaceae 35 fajjal. A gerinceken, vagy az északi lejtőkön, kisavanyodó talajon, mohás köveken, korhadó tuskókon élnek. A déli oldalon, fenyvesek alatt, vagy páradús környezetben kevéssé napos völgyekben gyakoriak; a Lecanoraceae család 5 nemzetsége 45 fajt tartalmaz, melyek többsége sziklákon, köveken élő kéregtelepű zuzmó, kisebb hányada található fák kérgén; a Lecideaceae család 9 nemzetségének 58 faja a legváltozatosabb élőhelyekről, főleg ezek a fajok is kőzetekről, kisebb számban fák törzséről, talajról, korhadékról származnak. Feltűnően nagy a Parmeliaceae fajgazdagsága és egyedszáma a Mátrafüred környéki gy ű j tőhely ekén. A hegység területéről 10 olyan faj került elő, amely hazánkra nézve új adatot jelent, vagy feltűnő a Mátrában való előfordulása. 1. CALOPLECA XERICA POELT et VEZDA (új adat Magyarországra). Dél-Tirolban gyakori, az Alpok szárazabb völgyeiben és Macedóniában is előfordul. Recsk, Lahoca-hegyi előfordulása mellett is szubmediterrán fajnak vélték, de az utóbbi évben Moráviából származó adat ezt kétségessé teszi. 2. FUSCIDEA AGGREGATILISV. (GRUMM). V. WIRTH (Magyarországra új adat.) Alecidea rivulosa csoporthoz tartozik. Ennek kb. 10 tagja közül csak ez az egy fordul elő. Közös élőhelyi jellemzőjük, hogy kizárólag hideg, nedves környezetben, szilikáton élnek, néhány fajuk sótűrő. Ezért különösen érdekes a Disznó-kőről származó adat. 3. HÜILIA GLAUCOPHAEA (KOERB.) HERTEL (Üj adat Magyarországra.) Sas-kő északi meredek oldaláról. Észak- és Közép-Európában szórványosan előforduló magas hegyi faj. Legközelebbi lelőhelye az Alacsonyés a Magas-Tátrában van. 4. LECANACTIS DILLENIANA (ACH.) KOERB. Szintén a Sas-kő északi, meredek oldaláról származó új adat. Elterjedési területének ez a legdélibb pontja. Arktikus, szubarktikus faj, mely Közép-Európában csak a magasabb hegyeken fordul elő. Legközelebbi lelőhelye a Szlovákiai-Érchegységben van. 52