Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 6. (1980)

Füköh, L.: Adatok az Upponyi-szoros csigafaunájához

4. ábra: A nyílt, meleg területeket kedvelő fajok relatív gyakorisága nánsan jelentkező fajok aránya lecsökken (3—4. ábra), dominánsa válik a Vallonia costata, s jelentősen emelkedik a Clausiliidae relatív gyakorisága. Megjelenik az Achantinula aculeata, mely LOZEK (1965) szerint nedves erdők jellemző faja, mellette a Vertigo pusilla, Vitrea contracta, Trichia sp. fajok is találhatók, amik ugyancsak erdei elemként ismeretesek. A HORVÁTI-LIK HOLOCÉN FAUNÁJA ÉS A RECENS FAUNA ÖSSZEHASONLÍTÁSA A Horváti-lik a Keresztes-kő déli kitettségű oldalán futó sziklagerincben nyílik. Ennek megfelelően az üledékek faunájára a melegkedvelő fajok dominanciája jellemző. Az idősebb holocén üledékekben a Oranaria frumentum dominál, a Pyramidula rupestris aránya nem éri el a 10%-ot. A fiatalabb üledékek faunáiban a Pyramidula gyakorisága az ötszörösére nő, míg a Oranaria a felére csökken. Àz idősebb üledékek a holocén boreális szakaszára, a fiatalabb üledékek az atlantikumra datálhatok (FÜKÖH 1978). A Keresztes-kő mai faunájának képe az idősebb holocén üledékek faunaképével mutat hasonlóságot, míg a fiatalabb holocén üledékek faunáinak összetétele a Sima-kő oldalában gyűjtött faunáéhoz hasonlít. A fenti adatok az aktualizmus elvének használhatóságára utalnak, mert mint ismeretes, a holocén boreális klímaszakaszában a júliusi középhőmérséklet az ún. ,,pocokhőmérő-módszer" alapján KRETZOI (1959) szerint 22,2 °C, az atlantikumban 21,8 °C. Hasonló eredményre vezettek KORDOS (1978) vizsgálatai is. Az 1978. június 26—július 15. között mért adatok az Upponyi-szorosban a következők voltak: a Keresztes-kő hat pontján mért levegő-hőmérsékletek 144