Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 6. (1980)

Vöröss, I.: Magyarország fossilis Elephantidai. I. Észak-Magyarország Elephantidae leletei

Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 6. 1980. MAGYARORSZÁG FOSSZILIS ELEPHANTIDÁI. I. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG ELEPHANTIDAE LELETEI TŐRÖS István Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Osztály ABSTRACT: (Fossile Elephantidae of Hungary. I. The finds of Elephantidae о North Hungary.) — The contribution lists the locality dat and the documentation of the finds of 153 Elephantidae. The materials are deposited in various museum and institute collections. The measurement data of molars are given in Tables I—IX. Magyarországon a pleisztocén időszak gerinces faunák alapján történő létegtani, kronológiai, ökológiai tagolása, biosztratigráfiája igen jól ismert (JÁNOSSY 1962, 1964, 1969, 1976, KRETZOI 1938, 1953, 1954, 1956, 1969, KRETZOI—VÉRTES 1965). A felső pleisztocén növényevő nagyemlősöknek, az ún. felső pleisztocén ,,emeletfauna" ősföldrajzi és ökodinamikai vizsgálatával a szórvány gyűjteményi leletanyag feldolgozásának új dimenziója kezdődött el (KRETZOI 1978). A múzeumok gyűjteményeiben és a szakirodalomban szereplő pleisztocén szórvány nagyemlős-leletanyag lelőhely szerinti faj katalógusának összeállítása (JANOSSY—VÖRÖS 1979.) után az egyes fajok leletanyagainak a dokumentálása és részletvizsgálata is szükségszerűvé vált. A felső pleisztocén nagyemlős ,,emeletfauna" fajainak mikroszisztematikai vizsgálatával és revíziójával a pleisztocénen belül az egyes fajok helyét rögzíteni iükot, és a sztratigráfiai, teraszmorfológiai adatokkal paralel a szintjelző ÍscjyM (fejlődési fokozatok) kijelölését el lehet végezni. Ehhez a munkához kapcsolati к a pleisztocén nagyemlős gyűjteményi anyag leggyakoribb leleteinek, az Elephantidák leletanyagainak a dokumentálása (VÖRÖS 1974) és részletvizsgálata is. Magyarország területén eddig 416 szórvány Elephantidae-lelet lelőhely ismert (JÁNOSSY—VÖRÖS 1979). Észak-Magyarországon összesen 153 Elephantidae lelőhely ismert. Ebből 113 lelőhely leletanyaga a Természettudományi Múzeum őslénytár (TTMŐ), a Magyar Állami Földtani Intézet Gyűjteményi Osztály (MAFI), az esztergomi Balassa Bálint Múzeum (BBM), a szobi Börzsöny Múzeum (BM), a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum (KFM), a gyöngyösi Mátra Múzeum (MM), az egri Dobó István Vármúzeum (DIVM), a miskolci Herman Ottó Múzeum (HOM) gyűjteményeiben található. 40 lelőhely csak irodalomból ismeretes. Észak-Magyarország földrajzilag az erősen tagolt Esz aki-Középhegység és az Alföld északi pereme. Az Északi-Középhegység az Északi-Kárpátok belső, medenceperemi övezetének egy része, mely az ország legváltozatosabb szerkezetű és felépítésű középhegységi területe (BULLA 1964). A negyedkori üledékekkel kitöltött és teraszos völgyekkel eróziós-korráziós dombságokká felbontott medencék és halomvidékek 100—400 m tszfm. 13