Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 6. (1980)

Loksa, I.: A siroki Nyírjes-tó ugróvillás rovarai (Collembola)

minden esetben 2 hátoldali kiszélesedő végű érzéksertét tapasztaltam (2. ábra D). PALISSA (p.171), hogy ,,

Keulenhaare fehlen", vagyis, az előbb említettek hiányoznak; lehetséges, hogy egyes populációkban így van. SMINTHURIDES SPEUDASSIMILIS STACH, 1956. Lengyelországból, Finnországból és Oroszországból tőzegmohalápokról ismert, igen apró, 0,2— 0,55 mm hosszúságú faj. Mindössze néhány példánya vált ismertté a 4. sz. társulásból (1. táblázat). DICYRTOMALEUCOSTRIGATA (STACH), 1957. Lápunk mocsárzónájából mindössze 2 nőstény és 2 fiatal egyed került elő. Hátoldalának rajzolata csaknem teljesen megegyezik STACH 1957, VIII. tábla 6. ábrájával. Csápjának sertézete jellegzetes, úgyszintén a 3. és 4. csápíz másodlagos ízeltsége is (3. ábra A). Általában azonban az egyéb testrészek tüskézete erőteljesebb, mint ahogyan az a leírásban szerepel (STACH 1957, p. 98—101, VIII. tábla 6—8). Ezeket a jellemvonásokat a 3. ábra В—E szemlélteti. Ez idáig a lengyel Tátrából és a Szovjetunió területéről volt ismert. Az 1. táblázatból látható, hogy előkerült egy Arrhopalites-faj is. Ennek azonban a rendszertani helyzete még bizonytalan. Mindössze egy fejlett nőstény példány vált ismertté, a többi fiatal. Morfológiai sajátságai alapján közel áll. az A. furcatus STACH fajhoz, de bizonyos, hogy azzal nem azonos. Leírásához további példányokra lenne szükség. Ennyi vizsgálat alapján messzebbmenő társulástani fejtegetés még korai lenne, az 1. táblázat megtekintése azonban néhány gondolatot ébreszthet. Annak ellenére, hogy több átfutó faj van — köztük tömegesen előforduló és jellegzetes is, a vizsgált 4 növénytársulás Collembola népességein önálló jellegeket is megfigyelhetünk. Sok az alacsony egyedszámban jelen levő faj, és ebből a kevés vizsgálatból is kitűnik a mikromozaik jelleg. Megállapítható, hogy nagyon érdekes, egyedülálló Collembola népességeket tart fenn ez a láp; a Mátra hegység faunisztikailag, állatföldrajzilag értékes kis területe a Nyírj es-tó, amelynek megóvása, fenntartása érdekében mindent el kell követni. LOKSA, I.: COLLEMBOLEN DES NYIRJES-TÓ BEI SÍROK. Der Nyirjes-tó liegt am nordöstliche Hang des Darnó-Berges im Mátra-Gebirge, etwa 1 km entfernt von der Gemeinde Sirok (Kom. Heves). Der Nyirjes-tó ist auf Riolittuff entstanden und befindet sich 250 m über dem Meeresspiegel. Der Teich besitzt keinen Abfluss und erstreckt sich in einer 2—3 m tiefen Vertiefung mit einer Länge von 175 m und einer Breite von 80 m (gemessen in der Mitte des Teiches). Die Gesamtfläche des Moores beträgt 9000 m

2

. Der Teich wird von einem Hainbuchen-Eichenbestand umgeben. Die Pflanzenassoziationverhältnisse sind auf Abb. 1 dargestellt (nach MÁTÉ—KOVÁCS). Der Verfasser konnte im Februar und Juli 1074 in diesem Moor-Gebiet 38 Collembolenarten nachweisen. Neu für die ungarischen Fauna sind folgende Arten: Hypogastrura monstruosa GISIN, Proisotoma subminuta DENIS, Sminthurides pseudassimilis STACH und Dicyrtoma leucosriga (Stech). Von diesen wurde H. monstruosa in der grössten Individuenzahl angetroffen, sie scheint die bezeichnendste Art dieses Moorgebietes zu sein. 109