Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis - A Mátra Múzeum Természetrajzi Közleményei 6. (1980)

Loksa, I.: A siroki Nyírjes-tó ugróvillás rovarai (Collembola)

Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 6. 1980. A SmOKI NYIBJES-TŐ UGRÓ VILLAS ROVARAI (COLLEMBOLA) LOKSA Imre ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék, Budapest ABSTRACT: (Collembola of the Nyirjes-tó of Sirok) — In the Mátra Mountains (Hungary) at an altitude of 250 m a. s. 1., on rhyolite-tuff base stone, there is a 9000 m

2 Sphagnum moor: the so-called Nyirjes-tó. I. MÁTHÉ and M. KOVÁCS elaborated the plant association of the moor (Fig. 1). In February and July of 1974 author took samples in the area which yielded 38 Collembola species. The distribution of the Collembola species in the different plant associations is given in Table 1. A Nyirjes-tó a Mátra hegységben a Darnó-hegy északkeleti lejtőjén, Sirok községtől (Heves megye) mintegy 1 km távolságra fekszik. 250 m tengerszint feletti magasságban riolittufán keletkezett kicsi, lefolyástalan, mintegy 2—3 m mély teknőben terül el. Hossza 175 m, szélessége a közepén 80 m, területe 9000 m

2

. Gyertyános-tölgyes fogja körül. KOVÁCS MARGIT 1957. VII. 14-én járt először e lápnál, majd később, aug. 18-án MÁTHÉ IMRE és KOVÁCS MARGIT feltérképezték a láp vegetációját. 1958-ban megjelent dolgozatukban két fúráseredményt is közölnek. Egyéb magyarországi tőzegmohalápokon észlelt pH-értékeket is összehasonlítják, melyből kitűnik, hogy a Nyírjes-tó szélsőségesen savanyú vizű; a mocsárzónában 5,5—5,6, a láp középső részében 3,5—4,0 pH-értékeket mértek. A láp növénytársulástani viszonyait az 1. ábra szemlélteti. 1974-ben két alkalommal, februárban és júliusban kerestem fel a lápot, és annak különböző pontjain vettem mintát, majd azokat a szokásos módon kifuttattam. Sajnálatos tény, hogy a Salix cinerea bokrokat hozzá nem értés folytán levágatták, és így több ökológiai tényező természetszerűleg megváltozott az érintett társulásokban; még szerencse, hogy 5—10 év alatt regenerálódhat. Ebben az évben elég magas volt a vízállás, ezért a Salicetum, cinereae társulásból avarmintát nem is vehettem. Vizsgálataim során 38 Collembola-fajt ismertem meg e területről. Az 1. táblázat a februári mintákban szereplő fajokról ad áttekintést. Ezekhez képest csak 2 fajjal volt gazdagabb a júliusi anyag (a táblázatban ezek is szerepelnek *-gal megjelölve). 4 faj a hazai faunára új, ezek a következők: Hypogastrura monstruosa GISIN, Isotomina subminuta "DENIS, Sminthurides pseudassimilis STACH és Dicyrtoma leucostrigata (STACH). Ezekhez néhány megjegyzést is fűzök. HYPOGASTRURA MONSTRUOSA GISIN, 1949. Németországi tőzegmohalápokról ismert. Faj csoportjában fő jellemző bélyege, hogy a postantennális szerve sok apró kiemelkedésből áll (2. ábra A), az analis tüskéje enyhén hajlott, ós világos színű, karmain középtájon belső fog van, és az empodiuma a karom fél hosszával egyenlő (2. ábra B, C). Lápunkon roppant gyakori faj, mindegyik társulásban előfordul, egyedszáma a júliusi mintákban jóval maga107